Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] ...az egyik fél által adott termék, nyújtott szolgáltatás azonos értékű a másik fél által adott termék, nyújtott szolgáltatás ellenértékével, amelyet külön szerződéssel kell alátámasztani.A számviteli elszámolás szempontjából a szerződésben rögzített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Üzletrészvétel tartozásátvállalással, ellenérték nélkül

Kérdés: Egy magánszemély megvásárolta a belföldi gazdasági társaság 100%-os tulajdoni részesedését. Az üzletrész megvásárlásával a cég többségi tulajdonosává vált ("A" anyacég). Az "A" anyacég többségi tulajdonosa több kft.-nek, betéti társaságnak. Kérdésünk, hogy a következőkben leírt könyvelési tételek helyesek-e az anyacégnél?
A régi tulajdonos "B" cég úgy adta el a leányvállalatai üzletrészeit az "A" anyacégnek, hogy az eladó és leányvállalatai jelentős szállítói tartozást halmoztak fel. A három jelentős szállító ("C", "D", "E" társaság) közül "C" társaság az eladó "B" társaság üzletrészére már korábban jelzálog-kötelezettséget is bejegyzett.
a) -Az "A" és "B" társaság a leányvállalatok üzletrészeinek adásvételi szerződésében a vételár meghatározásakor a "C" társaságtól átvállalt tartozás összegéből indultak ki, és így magas üzletrészértéket állapítottak meg, amelynek a kifizetése a tárgyévben nem történt meg. Könyvelési tétel az anyacégnél: T 17 – K 45 "C" jelentős szállítói kötelezettség.
b) -Az "A" anyacég másik két szállítóval szembeni kötelezettséget is átvállalja. Az ezen cégekkel szembeni tartozásátvállalás azonban nem képezi a vételár részét, így az ellenérték nélküli tartozásátvállalás könyvelése: T 17 – K 45 "D" és "F" szállítók.
c) -A "C" szállító az "A" anyacég kötelezettségének jelentős részét a tárgyévet követően elengedi: T 45 "C" – K 98.
d) -A "C" szállító átvállalja az "A" anyacég "D" és "E" szállítóinak tartozását, és a tartozás összegében árut ad át térítés nélkül. Könyvelés a tartozást átvevőnél: T 454 "C" szállító – K 98, T 815 – K 454 (árubeszerzés), T 45 "D" és "E" – K 384 (kiegyenlítés).
Kérdés még az is, hogy a tartozásátvállalásoknál már 2010-ben alkalmazni kell a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontját?
Részlet a válaszából: […] ...T 171 – K 478, és külön kell könyvelni atartozásátvállalást. Ha a tartozásátvállalás a vételár összegével azonos, akkorellenérték fejében történt a "C" szállítóval szembeni "B" társaságkötelezettségének az átvállalása: T 478 – K 454 "C"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Részlet a válaszából: […] ...értesíteni kellett. A kötelezett azértékesítés után csak az új jogosultnak ("Z" kft.-nek) teljesíthet. Azengedményezés történhet ellenérték fejében (amikor az adásvétel), illetveingyenesen (amikor az ajándékozás szabályait kell alkalmazni). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Részesedés átvállalt hitelből

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...A/13. pontjára, mely szerint nem avállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülaz adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózáselőtti eredmény terhére elszámolt összege, ha nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Üzemeltetésre átvett kórház eszközei-kötelezettségei

Kérdés: 2008-ban a kft. az önkormányzattól üzemeltetésre átvett kórházat, az átvétel feltételeit szerződésben rögzítették. Átvett eszközök (készlet, követelés, vevő, OEP-finanszírozás 3 hó) 360 M Ft, átvett kötelezettségek (szállító, munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások) 500 M Ft. Könyvelésére kétféle álláspontra jutottunk: a térítés nélküli átadás-átvétel szabályai alkalmazásával, időbeli elhatárolással; elszámolási számla közbeiktatásával, majd a különbözet rendkívüli ráfordításkénti elszámolásával. Esetleg valami más? Hogyan érinti ez a társasági adó alapját? Mit kell érteni azon, hogy a kötelezettség átvállalása jogszabály előírása alapján történt?
Részlet a válaszából: […] ...nem az önkormányzattal, hanem a kft.-vel fogpénzügyileg rendezni.A válasznál abból kell kiindulni, hogy a tartozásokátvállalása részben ellenérték fejében, részben térítés nélkül történik. Azátvállalt tartozások részbeni ellenértékét jelenti az átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Hitellel terhelt használt gépkocsi beszámítása

Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedők vagyunk. Hogyan könyvelnék le Önök, ha az ügyfél a használt, de hitellel terhelt gépkocsiját akarja beszámítani az új autó árába? A pénztár, a pénzmozgás könyvelése érdekel elsősorban bennünket mint tulajdonosokat.
Részlet a válaszából: […] ...gépkocsit, ésmutassa ki azt az eladóval szembeni kötelezettségként (T 261 – K 454). Ahasznált gépkocsihoz kapcsolódó hitelt mint ellenérték ellenében átvállaltkötelezettséget kell kimutatni az eladóval szembeni kötelezettséget csökkentőtételként (T 454 – K 444...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Gépkocsi hitelátvállalással történő vétele

Kérdés: Gépkocsi-bérbeadással foglalkozó kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője saját gépkocsiját eladta a kft.-nek hitelátvállalással. A gépkocsi értéke 1300 E Ft, a még fizetendő hitel 773 E Ft, az eladónak fizetendő 527 E Ft. A hitelt 57 hónap alatt kell törleszteni, havi 17 183 Ft-tal, kamattal együtt összesen 979 431 Ft-tal. Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt esetben ellenérték ellenében történőtartozásátvállalásról van szó. Ez esetben a magánszemély gépkocsiját a kft. – ahitelintézet hozzájárulásával – a még fennálló hitel és kamatainak azátvállalásával vásárolja meg, feltételezhetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...venni. [Könyvelési tételek azátadónál: T 311 – K 91-92, 96, 97, 467, az átvevőnél: T 16, 17-18, 21-22, 37,466 – K 454]. Amennyiben az ellenértéket pénzügyileg nem rendezik, a térítésnélküli átadás-átvétel szabályait kell alkalmazni: – az átadónál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Tartozásátvállalás, követelésengedményezés

Kérdés: 2001-ben "X" kft. új tevékenységet vezetett be. A gyártás elindításához jelentős összegű pénzintézeti hitelt vett igénybe. A tevékenységet 2003-ban megszüntette. A tevékenység egy új "Y" kft.-ben folytatódik. "X" kft. "Y" kft.-ben 50 százalékos részesedéssel rendelkezik. "Y" kft. a tevékenység indításához "X" kft.-től eszközöket és készleteket vásárolt. Szerződésben rögzítették, hogy "Y" kft. átvállalja "X" kft. hiteltartozását, továbbá "X" kft.-nél a tevékenységgel összefüggő szállítói tartozásokat, "X" kft. pedig "Y" kft.-re engedményezi a tevékenységgel összefüggő vevőköveteléseit, valamint elengedi "Y" kft. kötelezettségeinek kiegyenlítését, amely kötelezettségek a már említett eszköz- és készletvásárláshoz kapcsolódnak. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Milyen adóhatása van?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. 328-331. §-ai tartalmazzák. A Ptk. előírásaiból kiemelendő: az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell, továbbá az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni.Az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.