Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésnek tartalmaznia kell az ajándék, a telek értékét (piaci értékét) is. Ezt a kft.-nél mint térítés nélkül átvett telek ellenértékét könyvelni kell az egyéb bevételekkel szemben (T 122 – K 9647), amelyet a telek apportálásáig halasztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Időbeli elhatárolás vagy követelés-kötelezettség

Kérdés: Oktatási intézmény a gyermekek étkeztetésére szerződésben áll külsős szolgáltatóval, ahonnan vásárolja a menzára az ételadagokat. Partnerünkkel megállapodás van arról, hogy az ügylet az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint számlázandó havonta, az intézmény is ily módon számláz. Mindkét esetben azon túl, hogy a számla kelte, a teljesítés ideje az elszámolás időszakát követi, az elszámolási időszakot is feltüntettük a számlán. A 2016. december havi étkezésről szóló vevői és szállítói számlát 2017 januárjában állítják ki részünkre, és állítjuk ki mi is. Zárt integrált rendszerünk e számlákat technikailag nem is engedte a 2016-os könyvbe rögzíteni, csak 2017-re, mivel a számlák teljesítési ideje a 2017. évre esett. A vevői és a szállítói számlák nettó összegeit elhatároltuk vegyes könyveléssel 2016-ra, az áfa 2017. januári időszakban marad. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Hulladékbevallás elkészítésének elszámolása

Kérdés: Hulladékbevallást évenként kell készíteni a tárgyévet követő év január 31-ig. A szerződés szerint "számlázás a tárgyévet követően, tényleges teljesítés alapján". A hulladékbevallás munkadíját az Áfa-tv. 55. §-a alapján számláztuk. Ez a munka évi egyszeri és megismételhetetlen. Helyes így a számlázás? A számlán feltüntetjük, az elvégzett munka a 2016. évi hulladékjelentés elkészítése. Az árbevétel a 2017. évi, vagy időbeli elhatárolással a 2016. évi beszámolóban szerepeljen? Vagy számvitelileg 2016. évi árbevétel és vevőkövetelés, de következő évi áfakötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...is a szerződés szerinti teljesítéshez kapcsolódik. Ez pedig január hónapban van. A tárgyévet követő év január 31-ig elvégzett munka ellenértékét kell számlázni, és 2017. évi árbevételként elszámolni, függetlenül attól, hogy az elvégzett munka a 2016. évet érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszából: […] ...azonban arra, hogy az ügyletben az üzletrész ellenében kapott bevétel (3 millió forint) megegyezik az üzletrész megszerzésekor megfizetett ellenértékkel, az ügylet kapcsán az üzletrészt eladó magánszemélynél jövedelem nem keletkezik. Ezt nem befolyásolja az sem, ha a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Előző évi teljesítés számlájának könyvelése

Kérdés: Partnerünk a számlát utólagosan, 2016. 01. 22-én állította ki, teljesítése 2016. 01. 31. A két vállalkozás közötti szerződés szerint a számviteli, tényleges teljesítés 2015. októberre vonatkozott, és ténylegesen meg is történt. Rendszeresen visszatérő kérdés év végén, hogy az évet követően kiállított számlát, amely teljes egészében az előző évi teljesítést tartalmazza, miként kell könyvelni, követelés-kötelezettség vagy időbeli elhatárolás? Kérem tájékoztatásukat arról is, hogy a számviteli törvény mely paragrafusából következik az elszámolásra vonatkozó magyarázatuk? A hivatkozott esetben a számlát 2015. december 31-i dátummal könyvelném, a nettó értéket a költségek között, az áfát halasztott áfaként az egyéb követelések között, a bruttó összeget a kötelezettségek között.
Részlet a válaszából: […] ...üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. A vevő bizonylata a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Melegétkezési utalvány 12 hónapra

Kérdés: Helyesen jár-e el a kft., ha év végén (eredményét látva) egyszerre vásárolja meg dolgozóinak a 12 havi melegétkezési utalványt, egyszerre adja át, és a decemberi járulékbevallásában vallja be és fizeti meg a 12 hónap melegétkezési utalvány kedvezményes adóját?
Részlet a válaszából: […] ...adózik decemberben.Mivel a juttatás akkor bevétele a magánszemélynek, amikorazt megkapja, a decemberben megkapott melegétkezési utalványok ellenértékét aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között december hónapban kell elszámolni,azt a következő évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Elszámolás az örökössel

Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...az illeték kiszabása alapjául szolgáló érték,növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazoltellenértékkel.Hogyan határozható meg az illeték kiszabása alapjáulszolgáló érték, ha a magánszemély – az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Időbeli elhatárolás igénybe vett szolgáltatásnál

Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre állása. Ezen folyamatos termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak egy meghatározott időszak alatti igénybevétele ellenértékéről (egy hónapi fogyasztásról) készül a számla azzal, hogy az Áfa-tv. 16. §-ának (6) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni az eddigi időpontig kiállított, az egyéni vállalkozót megillető számla ellenértékét is, függetlenül attól, hogy ezt számára nem fizették ki.A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Étkezési utalványok nyilvántartása

Kérdés: Dolgozóink ebéd-hozzájárulásként étkezési utalványt kapnak 1400 Ft értékben. Az utalványokat korábban megrendeljük és megkapjuk, de csak később kerül sor tényleges szétosztásukra. Ezen időszak alatt hogyan kell az utalványokat nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelt és megkapott étkezési utalványokat az ellenértékként kifizetett összegben az egyéb követelések között kell állományba venni (könyvelési tétel: T 368 – K 381, 384), a fizetett összeget nem lehet még költségként elszámolni.Amikor az étkezési utalványokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.