12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Mobiltelefon-számlából megtérített díj számlázása
Kérdés: Cégünk eddig a beérkezett mobiltelefon-számlából a dolgozó által bármilyen magáncélú letöltést, vásárlást (lottó, adomány, autópálya-matrica vásárlása saját gépkocsira) továbbszámlázott a dolgozó felé, majd a béréből történő levonással rendezte azt. Megoldás lehet-e a továbbszámlázás helyett (a magas számlakiállítási díj miatt, amit a könyvelőség alkalmaz), hogy ezeket a tételeket előírjuk a dolgozóval szembeni követelésként, és a dolgozó béréből történő levonáskor megszüntetjük a követelést? Vagy muszáj a kiszámlázással élnünk?
2. cikk / 12 Árukészlet átadása nyilvántartás hiányában
Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?
3. cikk / 12 Munkavállalónak nyújtott kölcsön
Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
4. cikk / 12 Közhasznú tevékenység keretében történő juttatás
Kérdés: Közhasznú alapítványunk nevesített közhasznú tevékenységei: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Cél szerinti tevékenysége keretében hazai és külföldi továbbképzésekre, konferenciákra ad lehetőséget pályázati jelleggel elsősorban az egészségügyben és tudományos környezetében munkálkodók részére. Általában teljes egészében fedezi a résztvevők költségeit, de van, hogy szállást nem tud téríteni. Támogatóink részben az érintett területről kerülnek ki, például gyógyszerforgalmazók, egészségügy körüli cégek, amelyeknek az ez irányú kutatás, szakmai fejlődés lényeges. A továbbképzésekre, pályázatokra a meghirdetést követően pályázati lapon lehet jelentkezni. Döntés egyedileg a kuratórium kezében van. Figyelembe véve a fent részletezett tevékenységünket, vonnak-e maguk után bárminemű szja-kötelezettséget a továbbképzésekben, konferenciákon részt vevőknél a 2011. évi szja-változások? Megítélésünk szerint az utaztatottaknak nem keletkezik szja-kötelezettsége.
5. cikk / 12 Szponzorálás, reklám
Kérdés: Vállalkozásunk szerződést kíván kötni egy sportegyesülettel, melynek keretében ellenérték fejében az egyesület a cégünk nevét több helyen (mezeken, pályán stb.) feltünteti. Kötelező-e ennek a sporttörvény szerinti szponzorálási szerződésnek lennie, vagy lehet ez reklámszerződés? Ennek megfelelően a kifizetett összeg a társasági adó alapját módosítja-e?
6. cikk / 12 Reklámszolgáltatás és szponzordíj
Kérdés: Egyik partnerünk zenei és sportrendezvényeken a rendezvényeket szervező cégeknek szponzordíjat fizet. A rendezvény szervezője a beharangozó anyagán (szórólapok, plakátok, nyomtatott és elektronikus hirdetések) megjeleníti a szponzoráló céget. A rendezvényen rendszeresen elhangzik a partner neve, mint kiemelt szponzor. A partner olyan díjat fizet, amelynek egy részét a reklámszolgáltatásért fizette, a többi része pedig a rendezvény támogatása. A rendezvényszervező által kiállított számlának mit kell tartalmaznia? Elegendő csak szponzordíjat számlázni áfásan, egy összegben, vagy két tételben kell megbontani a fizetett összeget reklámszolgáltatásra és támogatásra?
7. cikk / 12 Támogatások besorolása
Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.
8. cikk / 12 Sportegyesület támogatása
Kérdés: Az éttermet üzemeltető cég a helyi városi futball-sportegyesületet kívánja támogatni, melyért cserébe a sportegyesület játékosai a mérkőzéseken az étterem nevével ellátott mezben játszanának. Elszámolható-e az adott pénzbeli támogatás ráfordításként, kell-e ezzel az összeggel adóalapot növelni? Elfogadható-e az a megoldás, ha a támogatás nem közvetlen pénzátadással történik, hanem a sportegyesület a vállalkozás nevére kér számlát, például az edzőterem bérleti díjáról, melyet a vállalkozás fizet ki (az áfát nem vonja le az ilyen számlákból)? A támogatási szerződésben meghatározásra kerülne ez az elszámolási mód.
9. cikk / 12 Zenekar támogatása
Kérdés: Egy ruházati nagykereskedéssel foglalkozó kft. exkluzív szerződést kötött – egy évre – egy együttessel. Cél a cég ruháinak népszerűsítése és az együttes támogatása. A cég a szerződés alapján, nagykereskedelmi áron 1 millió forint értékben biztosít a zenekar számára ruházati cikkeket, amiket a zenekar a kívánt részletekben használ fel. Milyen társaságiadó- és szja-vonzattal jár az ügylet?
10. cikk / 12 Közhasznú jogállással nem rendelkező alapítvány
Kérdés: A közhasznú besorolással nem rendelkező alapítvány juttathat-e magánszemélynek ösztöndíjat, támogatást az alapító okiratban megjelölt célokra adómentesen? Ha igen, milyen formában? Társaságiadó-köteles-e az az alapítványi bevétel, amely az alapítványi céllal kapcsolatban keletkezik? Az alapítvány egyik célja leendő hallgatók felkészítése a sikeres felvételire, amelyet térítés (támogatás) ellenében nyújt az alapítvány. Kell-e a bevételről számlát kiállítani?
