16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Kriptovaluták adózása
Kérdés: Ügyfelünk kriptovaluta-bányászattal foglalkozik. A tevékenység nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, így alapvetően áfafizetési kötelezettség, levonási jogosultság nincs. A vállalkozás bővíteni szeretné tevékenységét, és bányászgépek üzemeltetését is szeretné végezni (más bányászgépeit üzemeltetné megbízás alapján). Kérem a véleményüket arra vonatkozóan, hogy az említett "üzemeltetési tevékenység" az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítésnek fog-e minősülni? Abban az esetben, ha igen, akkor a levonható áfa meghatározásánál alkalmazható-e arányosítás a tételesen nem elkülöníthető költségek esetében? Az arányosításnál hogyan kell meghatározni az arányosítandó bevételt? A kibányászott, leváltott vagy pénzforgalmi számlán megjelenő bevételek valamelyike értelmezhető-e az áfatörvény szerinti termékértékesítésnek/szolgáltatásnyújtásnak?
2. cikk / 16 Sportegyesület csarnoképítésének áfája
Kérdés: Sportegyesület csarnokot épít. Tárgyi mentes a tevékenységünk, de az ingatlan hasznosítása miatt van áfás is. A csarnok 2020 körül készül el, alapvetően saját hasznosításra épül. Ha aktiváljuk a csarnokot, csak akkor helyezhetjük levonásba az áfát? Mivel saját munka is van benne, emiatt saját rezsis beruházásként megállapítom a bekerülési értéket, és ez alapján fizetem az áfát? Ekkor a teljes áfát levonásba helyezhetem, ha 2 éves számláról van szó? Majd minden évben kiszámolva az adómentes és a nem adómentes arányt, innentől 20 éven át – követve az évre jutó áfarészt – az aránynak megfelelően korrigálom? Mivel kevés áfás bevétel lesz, megoldható, hogy aktiváláskor nem állapítom meg a bekerülési értékre jutó áfát, de semmit nem helyezek levonásba? Vagy csak akkor, ha az önerőt nem tesszük bele? Azért, hogy ne legyen saját rezsis beruházás. Mit tanácsolnak?
3. cikk / 16 Mezőgazdasági őstermelő iparűzésiadó-alapja
Kérdés:
A mezőgazdasági őstermelőnek a különböző támogatásokat (területalapú, AKG, gázolaj jövedéki adójának visszatérítése, gépvásárlási támogatás stb.) az iparűzési adó alapjánál hogyan kell figyelembe vennie?
4. cikk / 16 Támogatás esetén az áfa levonhatósága
Kérdés: A nonprofit szféra adózásával több cikk foglalkozik. Az egyik szaklapban ez jelent meg: "Több szervezet elköveti azt a hibát, hogy az alapján határozza meg a levonható adót, hogy támogatásból finanszírozza a beszerzést vagy sem. Amennyiben támogatásból finanszírozza, úgy az adót nem vonja le." A Számviteli Levelekben a 3899. kérdésre adott válaszban ez olvasható. A Helyes-e, ha az adózó csak egy tevékenységet végez, és ezen tevékenység 100%-os támogatottsága esetén, az adóalany a termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját 100%-ban levonja, míg a levonási hányad nulla? A válasz: Ha a kérdező cégnek nincs adóköteles tevékenysége, termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, akkor a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját nem helyezheti levonásba, nem igényelheti vissza. A két értelmezés ellentmondásosnak tűnik.
5. cikk / 16 Közhasznú vagy vállalkozási tevékenység
Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. (100%-ban önkormányzati tulajdonú) alapító okirata szerint az alábbi közhasznú tevékenységet végzi: sportlétesítmény működtetése (főtevékenység), nem veszélyes hulladékok gyűjtése, zöldterület kezelése, építményüzemeltetés, sport-, szabadidős képzés, kulturális képzés, sporttevékenység támogatása. A kft. alapító okirata alapján vállalkozói tevékenységet is végez, és a vállalkozási tevékenységei között lényegében megtalálhatók az előbbi közhasznú tevékenységek is. A tevékenységének végzéséhez működési támogatást kap az önkormányzattól, amelyre közhasznú szolgáltatás ellátására szerződést kötöttek. E szerint az önkormányzat megbízza a kft.-t, hogy az alábbi közhasznú feladatokat lássa el: sportlétesítmények működtetése, településbiztonsági szolgáltatás, közutak üzemeltetése, nem veszélyes hulladékok gyűjtése, köztisztasági tevékenység, parkok gondozása, a fák ápolása, zöldterület-kezelés. Kérdések: Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kft. éppen közhasznú vagy vállalkozási tevékenységet folytat? A megrendelő személye, vagy az, hogy milyen szerződés van mögötte, vagy az, hogy kiállítanak-e számlát vagy sem? A tulajdonos önkormányzattól kapott összeg működési célú támogatás vagy ellenérték? Az áfát kell arányosítani? Ha igen, hogyan kell a megosztást elvégezni? Jó megoldás-e az, ha a kft. a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó áfát levonja, a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos áfát pedig nem?
6. cikk / 16 Utazásszervezés, árrésszámítás
Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?
7. cikk / 16 Le nem vonható áfa elszámolása
Kérdés: A nonprofit kft.-nek ebben az évben csak állami támogatásból származó, áfakörön kívüli bevétele volt. Nem volt ellenérték fejében végzett tevékenysége. Ennek megfelelően – véleményünk szerint – a kft.-t nem illette meg az áfalevonás joga. A beszerzések időpontjában tudtuk, hogy olyan tevékenységhez lesznek igénybe véve, amelyek áfa levonására nem jogosítanak. A beszerzéseket bruttó módon az 5. számlaosztályban könyveltük, nem használtuk a 86. számlacsoportot. Helyesen jártunk el?
8. cikk / 16 Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével
Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
9. cikk / 16 Áfa-visszaigénylés bevétel hiánya esetén
Kérdés: A pályázati forrás felhasználásával megvalósuló projekt eredményeként adóköteles bevétel várható 2-3 év múlva. A projekthez kapcsolódó bizonylatokat elkülönítetten kezeljük, nem arányosítunk, bár arányosításra kötelezett áfaalanyként nyújtottuk be a pályázatot. Mikor és hogyan tudjuk érvényesíteni a levonható áfát? Már a felmerülést követően élhetünk a visszaigényléssel?
10. cikk / 16 Támogatás esetén az áfa levonhatósága
Kérdés: A 3811. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. Az Áfa-tv. 5. számú mellékletének 2. pontja szerint: Abban az esetben, ha az adóalany közvetlenül olyan pénzbeni támogatásban részesül, amely a 65. § szerint a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az 1. pont szerinti levonási hányados nevezőjének értékét növeli. Helyes-e, ha az adózó csak egy tevékenységet végez, és ezen tevékenység 100%-os támogatottsága esetén, az adóalany a termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját 100%-ban levonja, míg a levonási hányad nulla?
