21 cikk rendezése:
11. cikk / 21 Több munkáltató általi foglalkoztatás
Kérdés: Több munkáltató által foglalkoztatott dolgozó esetében a 2 cég egymás között hogyan bonyolítja le a bérelszámolást? A "fő" cég, amelyik bejelenti a munkavállalót, fizeti a bért és járulékait? A másik cég, amelyik szintén meg van jelölve a NAV felé, a bér rá eső részét hogyan fizeti meg a másik cégnek? Ha leszámlázzák egymás között, akkor milyen címszóval, és hová könyvelem? A munkaszerződésben mindkét cég szerepel? A jelenléti íven is? A tb-kiskönyvben is? Vagy csak a fő cég szerepel mindenhol?
12. cikk / 21 Saját vállalkozásban megvalósított beruházás
Kérdés: A következőkben felsoroltak közül melyik minősül saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak? A társaság üzemcsarnok komplex felépítésére egy vállalkozót bíz meg; több vállalkozót bíz meg, kivitelezési folyamatot saját műszaki igazgatója felügyeli, koordinálja. A társaság az üzemcsarnok felépítésére egy vállalkozót bíz meg. Az építkezéshez szükséges anyagot a társaság szerzi be, a vállalkozó kizárólag a kivitelezési szolgáltatást nyújtja a társaság által átadott anyagok felhasználásával. A társaság az üzemcsarnok felépítését részben saját szakemberekkel, részben vállalkozó partnerek bevonásával végzi. A beruházáshoz szükséges anyagot a saját szakemberek által végzett munkálatokhoz a vállalkozás szerzi be. Az előbbi azzal, hogy a saját téglaüzemében készített téglát is felhasználja. Kérem továbbá tájékoztatásukat, hogy a 1065-ös bevallás 10., 70., valamint 75. sorában a fenti kérdéshez kapcsolható megfogalmazások között mi a különbség?
13. cikk / 21 Magánszemélynek pénzbeli nyeremény
Kérdés: Nyereményakció keretében a zrt. meghatározott pénzösszeget szeretne nyereményként kisorsolni. A részvétel feltétele, hogy a zrt. viszonteladóinál a zrt. termékeiből meghatározott értékben magánszemély vásároljon, és a vásárlásról kiállított számlát a zrt.-nek visszaküldje. Ebben az esetben a nyeremény az Szja-tv. 76. §-a alá tartozik, és a zrt. kifizetőként 25 százalék adót von le. Hogyan történik ekkor a pénzbeli nyeremény számviteli elszámolása?
14. cikk / 21 Jogdíj adóalap-kedvezménye, szoftverkészítők bére
Kérdés: A kft. saját fejlesztésű szoftverek készítésével foglalkozik, 2 szoftverfejlesztő mérnökkel és 2 adminisztrációs munkákat végző személlyel. Az elkészült termékeket értékesítik, azokat bárki megveheti. A szoftverfejlesztőkből 1 fő munkaviszonyban, 1 fő 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozóként veszi fel jövedelmét. Az elkészített szoftver – mivel a saját tulajdonuk – értékesítésének bevétele "kapott jogdíj"-nak minősül-e? A jogdíj miatti társaságiadóalap-kedvezmény felső határa az adózás előtti eredmény. Más feltételnek nem kell megfelelni? A szoftverfejlesztők részére kifizetett munkabér és jövedelem (társas vállalkozónak) bérköltség, és ennek megfelelően a bérköltség 10+15%-át társaságiadó-kedvezményként lehet elszámolni. Van-e felső határa az ilyen címen igénybe vehető adókedvezménynek, a de minimis felső határát kivéve? Az év végén kifizetett jutalom is bérköltség, és ennek megfelelően ez után is jár az adókedvezmény?
15. cikk / 21 Fejlesztés után találmányi díj
Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: - a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? - a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? - a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
16. cikk / 21 Építőipari gépek bérbeadása
Kérdés: A társaság építőipari gépét (földgyalut) bérbe adja egy másik társaságnak kezelőszemélyzettel. A bérleti díjról havonta állítanak ki áfás számlát. A bérleti díj tartalmazza a gép használati díját, a gépet kezelő személy (aki a bérbeadó társaság alkalmazásában áll) díját, a szükséges üzemanyag, karbantartás, javítás költségét külön elszámolás szerint. A befolyt ellenértéket a bérbe adó társaság árbevételként, fizetendő áfaként könyveli, a felmerült költségeket a megfelelő költségnemnél számolja el, azok előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezi. Helyesen járunk-e el? A kibocsátott számlán SZJ-számot tüntessünk fel?
17. cikk / 21 Környezet-kármentesítés költségeinek elszámolása
Kérdés: Környezet-kármentesítés miatt nagy összegű ráfordítás merült fel egy ingatlannal kapcsolatban. A cég ennek a részbeni finanszírozására állami támogatást kap. A kármentesítést költségként kell elszámolni, vagy az ingatlanra rá kell aktiválni? Telekről van szó. A kármentesítés miatt a telek lényegesen értékesebb lett, de a ráfordítást nem lehet amortizálni. Mi a helyes eljárás?
18. cikk / 21 El nem ismert teljesítés
Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
19. cikk / 21 Jövedelemkivét az evás társaságból
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evástársaság az evás időszak eredményéből jövedelmet vesz ki. Mi a könyvelés menete? Hol szerepel a kivét?
20. cikk / 21 Szakképzési hozzájárulás – személyes közreműködés esetén
Kérdés: Társaságunk saját tulajdonosaival – akik más társaságnál főállással rendelkező természetes személyek – megbízási szerződést kötött. (A megbízási szerződés a cég tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére vonatkozik.) A fenti címen történő kifizetést bérköltségnek, ill. a tulajdonos személyes közreműködésének kell-e minősíteni, és így a szakképzési hozzájárulás alapjába bele kellene számítani? Van-e különbség a tulajdonosokkal és a cégtől teljesen független személyekkel kötött szerződések tekintetében?