Keresés eredménye | Számviteli Levelek

19 cikk rendezése:

1. cikk / 19 Virtuális számlákon szereplő tételek elszámolása

Kérdés:

Ügyfelem partnerei – általában külföldi magánszemélyek, ritkábban cégek – a Stripe nevű fizetési szolgáltató (fizetésfeldolgozó platform) segítségével bankkártyával egyenlítik ki a megrendelt szolgáltatások árát. A regisztrált fiókban választható, hogy a Stripe a weboldalon történő fizetéseket melyik bankszámlára továbbítsa napi, heti, havi automatikus vagy manuális átutalással. Van egyszeres és kettős könyvvitelt vezető ügyfelem is, aki ezt a fizetési platformot használja. Milyen dátummal és hogyan könyvelendő és kezelendő az ilyen jellegű fizetés? Mivel a Stripe nem bank, bankszámlakivonatnak megfelelő bizonylatot nem tudnak az ügyfelek letölteni, azonban egyéb kimutatást, amely a befolyt összegek elszámolására vonatkozik, igen (többnyire Excel- vagy képernyőkép nyomtatható). A Stripe külön egyenleget állít elő minden olyan pénznemhez, amelyet a vevők fizettek be. Amikor ezeket az egyenlegeket a regisztrált bankszámlára átutalja a Stripe, akkor automatikusan elküldi azokat az azonos pénznemű bankszámlára. Ha nincs regisztrált számla ugyanabban a pénznemben, a Stripe automatikusan átváltja a pénzt, hogy megfeleljen a fiók pénznemének. Forintnál a filléreket nem utalja át a Stripe, csak az egész forintot, illetve a jutalékokkal csökkentett összeg kerül a vállalkozás bankszámlájára. Kérem, szíveskedjenek részletesen leírni mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelre vonatkozóan, hogy milyen bizonylat alapján, mely dátummal és könyvelési kontírozással tudjuk szabályosan könyvelni ezen tételeket!
Egyik egyéni vállalkozó partnerünknek egy később induló online nyelvtanfolyam árát fizetik így a vevők. A számlázásra vonatkozóan is szeretnénk információt kapni: szükséges előlegszámlát kiállítani teljesítésként a fizetés dátumával, majd később végszámlát kell kiállítani, vagy ez előrefizetésnek minősül, és a tanfolyam kezdetét kell teljesítési időpontként feltüntetni? A vevők devizában fizetnek, a jóváírás szerinti árfolyam biztosan nem egyezik meg a választott (MNB) árfolyammal, egyszeres könyvvitel esetén a számlán feltüntetett deviza forintösszege lesz a bevétel, nem pedig a jóváírt összeg? A Stripe fizetési szolgáltatóval kapcsolatosan válaszuk alkalmazható az ügyfeleink Paypal, Wise, Revolut vagy más egyéb fizetési szolgáltatóval kapcsolatos tranzakcióira is?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

2. cikk / 19 Üzletfenntartó szövetkezet által beszedett díjak bizonylatolása

Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

3. cikk / 19 Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

4. cikk / 19 Alapítvány cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenységének elkülönítése

Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

5. cikk / 19 Tűzoltónapok rendezvény

Kérdés: Egy tűzoltó-egyesület tűzoltónapokat rendezett. Ez azt jelenti, hogy minden évben más és más helység egyesülete rendezi meg a térség versenyét. Ez verseny, de egyben a mindennapokra való felkészültséget hivatott bemutatni. Itt az aktuális egyesület nevezési díjat szed. Az egyesület ebből finanszírozza a rendezvényt, így többek között az ételt, italt, serleget. Hogyan kell ezt elszámolni az egyszeres és hogyan a kettős könyvvitelben? Van-e a nevezési díjban kifizetett ételnek adóvonzata, kell-e számlázni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

6. cikk / 19 Társasház tetőterének hasznosítása

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

7. cikk / 19 Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

8. cikk / 19 Adóellenőrzés az alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az adóellenőrzés megállapításainak könyvelésével van problémám. Idézem – kivonatosan – az adóellenőrzés vonatkozó megállapításait. "Mivel az alapítvány társaságiadó-kötelezettséget eredményező vállalkozási tevékenységet nem végez, azonban saját tőkéjének része a céltevékenysége által elért tárgyévi alaptevékenység eredménye, a revízió a jegyzőkönyvben rögzítette a megállapítások tárgyévre gyakorolt hatását, de az idevonatkozó törvények szerint társaságiadó-alapot és adót nem állapított meg. Mivel az üzemanyagköltség tekintetében nem igazolt, hogy az az alapítvány cél szerinti tevékenységének közvetlen költségeként merült fel, így azt az adózó célja érdekében felmerült költségként nem számolhatja el, tehát az adózó céltevékenysége adózás előtti eredményét ezen összeggel növelem. Nem tekintettem a számlák kifizetését természetbeni juttatásnak, csak a nem alapítvány céljait szolgáló kifizetéssel növeltem az adózás előtti eredményt. A mobil-feltöltőkártyákra kifizetett összegeket természetbeni juttatásnak minősítettem. Mivel sem a természetbeni juttatások, sem az utána a revízió által megállapított adókötelezettségek nem szolgálják a cél szerinti tevékenységet, a kettő együttes értéke növeli az alapítvány cél szerinti tevékenységének az eredményét. Ezért az adózó cél szerinti tevékenysége adózás előtti eredményét xy forinttal csökkentem (ez az szja és eho összegei), és a vz forinttal növelem (ez pedig az szja, eho és a mobilkártyák együttes összege). A hiba és a hibahatások lényegesek. Egyszeres közhasznú beszámolót készítünk, a megállapításokat a középső oszlopban szerepeltetjük, de hogyan kell a könyvelést helyesbíteni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

9. cikk / 19 Természetben adott adomány

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

10. cikk / 19 Felújítási hányad számvitele, adózása

Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.