4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Régi, felújított épület értékesítésének áfája
Kérdés: A kft.-nek van egy gazdasági épület néven szereplő ingatlana, mely ilyen megnevezéssel szerepel a földhivatal nyilvántartásában is. Az ingatlan az 1930-as években épült, 1998-ban került a kft. tulajdonába. Ezt követően anélkül, hogy lebontották volna, hozzáépítettek, felújították, de az ingatlan ugyanúgy gazdasági épület maradt. A felújítás, hozzáépítés után az új részre használatbavételi engedélyt nem kértek, és nem kaptak (kellett volna kérniük). Az ingatlant 2019-ben eladták. A kft. az ingatlanértékesítésre áfakötelezettséget választott. Az eredeti használatbavételi engedély már nem lelhető fel. Az illetékes önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy nincs a birtokukban használatbavételi engedély 1930-ból. Valószínűsíthetően eredetileg volt használatbavételi engedély, amely alapján a földhivatali bejegyzés megtörtént. Miként kell ebben az esetben eljárni az áfa vonatkozásában? Úgy kell-e tekinteni az ingatlant, mint használatbavételi engedéllyel nem rendelkezőt, és 27 százalék áfát felszámítani, vagy vélelmezni, hogy megvolt a használatbavételi engedély, és fordított áfával számlázni (a vevő belföldi adóalany)?
2. cikk / 4 Társasházi közös tulajdon értékesítése
Kérdés: Társaságunk üzlethelyiséggel rendelkezik egy társasházban. A társasházat az abban többségi tulajdonnal rendelkező tulajdonos át akarja alakítani, fel kívánja újítani. A felújítás, átalakítás érdekében a tulajdonosnak szüksége van a társasházi közös területre. Ennek érdekében a tulajdonosok megszüntették a társasházi közös tulajdont, majd külön albetétek kerültek létrehozásra, amelyekkel a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában rendelkeztek. Ezen tulajdoni hányadok kerültek értékesítésre a többségi tulajdonos részére, aki a vételárat azzal kívánja megfizetni, hogy az egyéb fennmaradt közös tulajdont (homlokzat, tető stb.) felújítja. Társaságunk az értékesítésről a fordított adózás szabályainak megfelelő számlát állított ki a többségi tulajdonos részére. A többségi tulajdonos is a fordított adózás hatálya alá tartozó "előlegszámlát" állított ki a felújításról. Rendelkezhet-e értékkel a társasházi közös tulajdon megszüntetését követően létrejött "közös" tulajdon, tekintettel arra, hogy az bekerülési értékkel nem bír? Hogyan kell számviteli szempontból elszámolni a közös tulajdonú tulajdonrészek értékesítését? Miként lehet elszámolni a felújítást végző tulajdonos által a vételár ellentételezéseként kiállított számlát a felújítás tényleges megtörténtét megelőzően?
3. cikk / 4 Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)
Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
4. cikk / 4 Építési betonelemek gyártása és helyszíni szerelése (áfa)
Kérdés: Társaságunk egyik tevékenysége építési betonelemek gyártása. Szerződéseink többsége a gyártási tevékenységen túlmenően tartalmazza az elemek szállítását és a helyszíni összeszerelést is. Ennek megfelelően építési-szerelési szerződést kötünk. A szerződés szerinti egyösszegű vállalási ár jelentős részét, kb. 80 százalékát a legyártott betonelemek, a fennmaradó 20 százalékot a szállítás, szerelés tesz ki, szerződéseinkben a betonelemek ára, a szállítás és a szerelés díja nincs egyedileg meghatározva. Az általunk nyújtott szolgáltatás építési hatósági engedélyhez kötött. Véleményünk szerint ez a tevékenység a fordított adózás alá tartozik. Kérdéseink: A fent részletezett munkára kötött szerződés termékértékesítésnek minősülhet-e, tekintettel a 2008. 01. 08-án megjelent APEH-tájékoztatóban foglaltakra? Van-e eltérés az adózás, a számlázás tekintetében, ha a betonelemek értékét, a szállítás díját, a szerelés díját külön-külön határozzuk meg? Építésihatóságiengedély-köteles tevékenységekhez kötött vállalkozási szerződéseknél mi lehet a határ az egyenes és a fordított adózás között?