7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Tulajdon helyett használati jog
Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?
2. cikk / 7 Alkatrészvásárlás, összeszerelve értékesítés
Kérdés: Az adott szervezet alkatrészeket vásárolt, majd ezeket összeszerelve készterméket állítottak elő az alkatrészszállító telephelyén, majd a készterméket eladták az alkatrészek szállítójának, és a számlák közötti különbözetet pénzügyileg rendezték. Mindezt pusztán szóbeli szerződés alapján. Jogszerűen járt-e el a társaság, amikor az ügylettel kapcsolatos tételeket bruttó módon számolta el?
3. cikk / 7 Közös őstermelői követelés engedményezése
Kérdés: A közös őstermelői tevékenységet folytató 5 tagú családban az őstermeléssel kapcsolatosan felmerült költségekről saját nevére szóló számlát állít ki "A" kft. Ugyanakkor az őstermelésben megtermelt árut csak 1 fő nevében értékesítik "B" kft. részére. A "B" kft.-vel szembeni követelését XY hogyan tudja engedményezni a közös őstermelés során felmerült, az "A" kft.-vel szemben fennálló, de nem XY nevére, hanem családtagjai nevére kiállított költségszámlák rendezésére?
4. cikk / 7 Euróban fennálló követelés beszámítása a forintkötelezettség teljesítésébe
Kérdés: Szeretném megtudni, tiltja-e törvény, határozat, hogy a vevő által kiállított devizaszámlát ugyanezen féltől, mint szállítótól forintban befogadott számlát a cég kompenzáljon? A másik fél álláspontja, hogy nem tudja elfogadni a kompenzációt. Mi a kompenzáláskor annak a számlának az árfolyamával számoltunk, amelyiknél hamarabb van a teljesítés időpontja.
5. cikk / 7 Ingatlan értékesítése követelés beszámításával (áfa)
Kérdés: 2008 februárjában egy áfaadóalany a földhivatalnál majorként bejegyzett ingatlant értékesít áfaadóalany kft. részére. Az ingatlan telekből és felépítményből tevődik össze, a felépítmény egyik része 252,98 m2, ami 1998-ban épült, a másik részre, 427,95 m2-re 2003-ban kelt építési engedély van (az eladó nyilatkozata szerint használatbavételi engedély még nincs). Üzemként fog üzemelni. Az eladó bt. és egy magánszemély között fennálló tagi kölcsönszerződésből tartozásként fennmaradt, és a magánszemély által a vevő kft.-re engedményezett bizonyos összegű követelést, valamint zálogjoggal biztosított követelés kiegyenlítésével történik a vételár. Kérdés ezen ügylet adózási vonzata. Az ingatlanértékesítés az áfa szempontjából a 86. § szerinti mentes értékesítés-e, a vevő adóalany milyen tartalmú számla birtokában jár el helyesen? Milyen számlát fogadhat be? Az eladó nem nyilatkozik arról sem, hogy választotta-e az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget.
6. cikk / 7 Követelés engedményezése sajátos módon
Kérdés: Három magánszemély (az Y kft. tulajdonosai) kölcsönt adott X kft.-nek. X kft. a kölcsönt nem tudta visszafizetni, ezért értékesített Y kft. nevére egy tárgyi eszközt az engedményezési megállapodás keretében. Ezzel a három magánszemély és a két kft. egymás közötti követelése megszűnt. Y kft.-nél a szállítói kötelezettség helyett tagi hitel marad. Visszaigényelhető-e az áfa Y kft.-nél, ha azt bevételszerző tevékenységhez használja? Hogyan kell az engedményezést könyvelni?
7. cikk / 7 Követeléskötelezettség beszámítása
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?