7 talált cikk a közvetített szolgáltatás , igénybe vett szolgáltatás , jövedelemadó , ellenérték kifejezésre

Kérdés: A kft. részére érkező mobiltelefon-szolgáltatáshoz kapcsolódó számlákon az alábbiakat tudjuk mobilszámonkénti részletezéssel elkülöníteni és könyvelni:
- a parkolási költséget bruttó értéken, áfa levonása nélkül könyveljük az igénybe vett szolgáltatások között;
- az internet díját az áfa nélküli nettó értéken rögzítjük az igénybe vett szolgáltatások között, az áfáját előzetesen felszámított áfaként könyveljük és levonásba helyezzük;
- a parkolási és internetdíjakat nem tartalmazó telefon-előfizetés és -használat díja bruttó összegének 20%-a költségtérítésként kerül a munkavállalók munkabéréből levonásra (így nem minősül egyes meghatározott juttatásnak). Ezen bruttó összeg áfájának 30%-át nem helyezzük levonásba. Helyesen járunk el?
Mi a következménye, ha a kft. nem vonja le a mobiltelefonok áfáját? Egy kolléga véleménye szerint: ami az Áfa-tv.-ben nincs tiltás alatt, azt vissza kell igényelni. Ha nem igényeljük vissza az áfáját, az nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és a társasági adó alapját is növeli. Önök osztják ezt a véleményt?

Kérdés: Fitneszszolgáltatást nyújtó cég egy üzletközpontban működik. A szolgáltatást igénybe vevők 3 órán keresztül "ingyenesen" parkolhatnak. Az üzletközpont parkolást működtető cége utólag számlázza ezt a cég felé. Értelmezhető ez közvetített szolgáltatásként? Vagy igénybe vett szolgáltatás? Az áfa levonható?

Kérdés: Kérem, hogy a 4938. számú kérdésre adott válaszukat szíveskedjenek ellenőrizni! Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése tételesen felsorolja a korlátozás alá eső SZJ-számokat, és az internet SZJ-száma nincs a felsoroltak között. A 4938. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem megerősítésüket, hogy jól értem-e válaszukat. 1. A legalább 30 százalékban továbbszámlázott telefonszolgáltatás könyvelésével kapcsolatban a T 815-re csak akkor lehet könyvelni, ha tételesen kigyűjtött forgalmat számlázunk tovább. Ha nem, akkor az egyéb szolgáltatások közé kell könyvelni. 2. Ha a társaság – mint a telefonszolgáltatás igénybevevője és nyújtója – a telefonszolgáltatás 30 százalékát továbbszámlázza a magánszemélynek az áfa felszámításával (nem tételes kigyűjtés szerint), akkor mentesül 2011-ben is a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól, és az áfa 100 százalékban levonható?

Kérdés: Eddig a bejövő telefon- és internetszámlák 20%-át közvetített szolgáltatásként számoltuk el, és továbbszámláztuk dolgozóinknak, illetve ezen 20%-nyi résznek nem helyeztük levonásba az áfáját. A maradék 80%-ból 70%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és levonásba helyeztük ezen rész után az áfát. A maradék 80%-ból 30%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és nem vontuk le ezen rész áfáját. Így nem volt olyan rész, ami után természetbeni hozzájárulásként személyi jövedelemadót kellett volna fizetnünk. Nem tudom értelmezni azt, ha a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, a kifizetőt terhelő áfás kiadás 20%-át mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni. Helyesen jártunk el? Jó volt ez az elszámolás 2008. évben, illetve maradhat ez 2009. évben is?

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.

Kérdés: Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!

Kérdés: A dolgozók továbbképzési költségének 50 százalékát a cég fizette. Az oktatásszervezőtől kapott igazoláson szerepel a bentlakásos programon közvetített szolgáltatásként nyújtott étkezés, üdítő, kávé ellenértéke. Ezt az igazolást az adóalap megállapításához adta ki a szervező. Mi a teendője cégünknek és a dolgozóknak?