Árbevétel-elhatárolás árfolyama

Kérdés: Társaságunk szoftver-előfizetést értékesít online alkalmazásbolton keresztül. A szolgáltató havonta utalja az aktuális bevételeket a hónap utolsó napján. Mivel adott elszámolási időszak alatt többször különböző előfizetési periódusra vonatkozóan kapjuk meg egy összegben az ellenértéket (jellemzően különböző időpontban induló 1-2 éves előfizetések), nincs egy teljesítési dátum, ami igaz lenne az összes tételre. Helyesen járunk el, ha a tárgyhó végi árfolyamon könyveljük az árbevételt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt gyakorlat nem tekinthető szabályosnak.A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelménye, hogy a szoftver-előfizetés értékesítéséről számlát kell kiállítani (de ez az Áfa-tv. előírásaiból is következik), a számlán pedig fel kell tüntetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Meghiúsult ingatlanvásárlás

Kérdés: A kft. 2009-ben ingatlant vásárolt, saját hasznosítási céllal, amely adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Az ingatlan bekerülési értéke 2009-ben aktiválásra került. 2010 júliusában az adásvételi szerződést felbontották. A volt eladók ennek megfelelően kiállították az átvett foglaló-, előleg- és végszámlákra vonatkozó helyesbítő számlát, teljesítés 2009. (az eredeti adásvétel napja), a kiállítás 2010. 07. hó, a felbontás napja. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha a cég életében 2009-től 2010. I. félévre történő ingatlanhasznosítást lezártnak tekintjük, nem visszamenőlegesen módosítunk a kft. könyveiben? Hogyan történjen az ingatlannal kapcsolatos helyesbítő számlák könyvelése? A keletkezett árfolyam-különbözetet átvezethetjük-e a pénzügyi műveletek ráfordításai közé?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz az, hogy igen.A kft. ingatlanvásárlása 2009-ben megtörtént, az adásvételtaz ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Így az ingatlan beszerzését 2009-benberuházásként el kellett számolni, és ha az ingatlant rendeltetésszerűen -saját célra –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Csomagban értékesített vetítési jog

Kérdés: Egy társaság televíziós csatornát üzemeltet. A csatornán vetített filmek, filmsorozatok licencét a licenctulajdonosok "csomagban" értékesítik: egy szerződésben számos film, illetve filmsorozat vetítési joga kerül értékesítésre. A csomagban lévő filmek vetítési jogát különböző időpontokban kezdődő és végződő, rendszerint 2 vagy 3 éves időszakra (jogperiódusra) bocsátja rendelkezésre a jogtulajdonos. A szerződésben foglalt összesített jogdíj számlázására devizában, rendszerint több részletben (2-6 részlet), elhúzódva kerül sor, többnyire a jogperiódusok érvényességének első egy-másfél évében. Bár a szerződésben foglalt összes jogdíj filmekhez van rendelve – a filmek, a filmsorozatok egyedileg árazva vannak –, de az egyes jogdíjrészletek nem köthetők meghatározott filmekhez, hanem a szerződésben foglalt minden egyes film jogdíját arányosan tartalmazzák. A társaság a filmeket éven túli időszakban hasznosítja. Mi a helyes számviteli elszámolása, nyilvántartása az ilyenformán beszerzett licenceknek? További kérdés: az egyes megoldások esetén milyen árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre a választ a kérdésben szereplővariációk egyike lényegében tartalmazza (a 3. módszer).A csatornán vetített filmek, filmsorozatok vetítési jogát alicenctulajdonosok csomagban értékesítik. Így a szerződésben foglaltösszesített jogdíj –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

MNB-árfolyamok használata

Kérdés: Fel kell-e tüntetni – belföldiek egymás közötti kapcsolatában – a számlán a számla kiállítójának az általa alkalmazott MNB-árfolyamot, vagy elvárható a vevőtől, hogy a dátum alapján képes legyen az MNB-árfolyam megkeresésére? A vevőnk azt kéri, hogy a szállítólevélen is tüntessük fel az alkalmazott árfolyamot. Ez azonban sok esetben lehetetlen, hiszen a szállítólevél kiállításakor még nem ismert az aznapi árfolyam. Nem lesz abból probléma, ha az előző napi – már ismert – árfolyamot alkalmazzuk a szállítólevélben és a számlán is?
Részlet a válaszából: […] A devizaliberalizáció eredményeként valóban van arra lehetőség, hogy a belföldiek egymás közötti kapcsolatukban az adásvételre kerülő termék árát, a szolgáltatásnyújtás, a vállalkozási tevékenység stb. ellenértékét devizában határozzák meg, az ellenértéket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelővel szembeni – exportszállításból, exportszolgáltatás teljesítéséből származó – devizakövetelés kiegyenlítése nem az ellenérték devizában történő megfizetésével, hanem külön szerződésben meghatározott importtermék átadásával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.