13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Érvénytelenített üzletrész-értékesítés
Kérdés: A kft. 2016-ban értékesítette a visszavásárolt üzletrészt a könyv szerinti érték 10 százalékáért. Az adásvételi szerződést az egyik tulajdonos megtámadta és pert indított. Az elsőfokú bíróság kimondta az adásvételi szerződés érvénytelenségét, amelyet a másodfokon eljáró bíróság 2020 októberében helybenhagyott, és az eredeti állapot visszaállítására kötelezte a vevőt és az eladót. Hogyan és mikor kell könyvelni az eredeti állapot helyreállítását, annak figyelembevételével, hogy a Cégbíróság az eredeti állapotot csak 2020-ban tudja helyreállítani?
2. cikk / 13 Euróban vagy forintban meghatározott ár?
Kérdés: Ügyfelem úgy szerződött májusban a vevőjével, hogy egy terméket nettó 14 000 euró értéken ad el neki, 307 Ft előzetes árfolyamon, amit forintban is meghatároztak a szerződésben. A vevő 6 havi törlesztési lehetőséget is kapott, amelyben a forintban kifejezett összegek szerepelnek a fizetési határidővel. A szállítási szerződésben azonban kikötötték: árfolyam-emelkedés esetén a gép vételárát forintban az egyes pénzügyi teljesítések alapján érvényes kereskedelmi banki eladási devizaárfolyamon kell meghatározni. Minden egyes résztörlesztés jóváírásának napján érvényes irányadó árfolyammal számított, euróban meghatározandó résztörlesztésnek tekintendő. A fentiek alapján ügyfelem kiszámolta, hogy járna még neki 71 E Ft árfolyam-különbözet. Egyáltalán lehet ilyet számlázni? Mit javasolnak?
3. cikk / 13 Bérlet vagy lízing?
Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.
4. cikk / 13 Lízingszerződés tartozásátvállalása
Kérdés: "A" társaság devizaalapú nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében járművet lízingelt, amelyre a jövőben nincs szükség. Ezt az eszközt "B" társaság átveszi a tartozás átvállalásával. A lízingbe adó ehhez hozzájárult. A lízingbe adó a fennmaradó kötelezettséggel egyező összegben helyesbítő számlát állított ki "A" társaságnak. "A" társaság könyveiben a jármű bruttó értéke 45 M Ft, elszámolt értékcsökkenés 38 M Ft, a nettó értéke 7 M Ft. A lízingszerződésből eredő kötelezettség (december 31-i árfolyamon) 9 M Ft (30 000 euró). A lízingbe adó által megküldött helyesbítő számlán 30 000 euró szerepel, amelynek a teljesítéskori árfolyama: 302,44 Ft/euró. Hogyan kell könyvelni az "A" társaságnál az eszköz kivezetését?
5. cikk / 13 Lakóházépítés eladási céllal
Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
6. cikk / 13 Rögzített árfolyamon történő törlesztés
Kérdés: Társaságunk 2009-ben hosszú lejáratú, svájcifrank-alapú forintkölcsön felvételével gépkocsit vásárolt. Mivel az időközben bekövetkezett árfolyamváltozások jelentősen megnövelték a törlesztés összegét, a társaság a 2010. év közepén szerződésmódosítással olyan havi fix, rögzített árfolyamon történő törlesztésre tért át, mely szerint az árfolyam- és kamatváltozások elszámolása a futamidő végén történik. A kölcsön törlesztése 2012-ben megtörtént. A hitelintézet az árfolyam- és kamatkülönbözetről szóló fizetési kötelezettséget megküldte, futamidő-meghosszabbítás címén. Hogyan kell ezt könyvelni? Társaságunk a kölcsön törlesztését a könyveiben nyilvántartott árfolyamon számolta át forintra, és folyamatosan elszámolta az árfolyam-különbözeteket.
7. cikk / 13 Pótbefizetés nem a Gt. szerint
Kérdés: A veszteségesen gazdálkodó kft. tulajdonosa a saját tőke elemeinek rendezése érdekében 2001. évben pótbefizetés címén euróban átutalt egy összeget, amelyet a kft. lekötött tartalékként mutat ki. A kft. társasági szerződése pótbefizetési kötelezettséget nem ír elő. Egy előadáson elhangzott, hogy a tulajdonosok pótbefizetést csak akkor tehetnek, ha azt a társasági szerződés tartalmazza. Hogyan lehet a leírt problémát rendezni? A kft.-nek, lehetősége van az összeg visszafizetésére. Vissza lehet-e fizetni ezt az összeget a jelenlegi árfolyamon, függetlenül az euróösszegtől? Amennyiben önellenőrzést kell végrehajtani, lehet-e egy átfogó adóellenőrzéssel lezárt évet önellenőrizni?
8. cikk / 13 Áfabevallás, könyvelés eltérő árfolyamon
Kérdés: Az április havi áfabevallás ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó számla nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla kelte szerinti árfolyamon. Az ügyfél az áfabevallás kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett áfát tüntette fel visszaigényelhető áfaként, de azt sem a pénzügyi, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani. Az ügyfél könyvelője nem tekinti jelentősnek az eltérést, majd azt válaszolta, hogy a helyes könyvelés elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdéseink: Az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti elérés megengedett? A NAV tételesen ellenőrzi az áfabevallások egyezőségét? Az ügyvezetőnek, a beszámolót összeállító, illetve elektronikusan megküldő könyvelőnek mi a felelőssége a beszámolóért?
9. cikk / 13 Árfolyam-különbözet átterhelése
Kérdés: A két fél termék beszerzéséről állapodott meg. Az egyik fél külföldről dollár ellenében szerzi be a terméket a megrendelő kérésére, és a saját árrésének rákalkulálása után továbbértékesíti, számlázza a megrendelőnek. Megegyezésük szerint az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes egészében a megrendelő fizeti. Ezért a számlázás és a megrendelő által történő kiegyenlítés közötti árfolyam-különbözetet az eladó átterheli a megrendelőre, árfolyam-differencia megnevezéssel, áfásan. Ez a beszerzett alapanyag bekerülési értékét növeli, tehát költség (és nem árfolyam-különbözetből származó ráfordítás) a megrendelő cégnél? Ez esetben az áfa felszámítása helyénvaló?
10. cikk / 13 Határidős leszállítási vagy elszámolási ügylet
Kérdés: A társaság határidős devizaügyleteket köt: előre rögzített árfolyamon deviza vétele vagy eladása egy jövőbeni időpontban. Az ügylet megkötésének időpontjában nem ismert, hogy az ügylet leszállítási vagy elszámolási ügylet lesz, ez a társaság döntésétől függ, amelyet a jövőbeni értéknap előtt bármikor megtehet. Elszámolási határidős ügyletek esetén a számviteli törvény meghatározza az ezzel kapcsolatos könyvelési feladatokat, leszállítási ügyletek esetén az ügylet zárásáig nincs számviteli feladat. Ha a társaság a mérlegkészítés időpontja után úgy határoz, hogy az ügylet elszámolási, kell-e önellenőrzéssel módosítani a tárgyévi beszámolót az időarányos nyereség vagy veszteség elszámolása miatt?
