3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Fuvarozók németországi kötelező minimálbére
Kérdés: Fuvarozó vállalkozás vagyunk. Szakmai közösségünket élénken foglalkoztatják a külföldi fuvarozókat is érintő, németországi kötelező minimálbér alkalmazási feltételei. Ezen szabály szerint a 8,5 euró/óra díjazás kötelezően alkalmazandó a Németországban bármely formában végrehajtott fuvarműveletkor. Kérdéseink a következők:
1. -Minden műveletre – rakodás, tranzit, kabotázs fuvar stb. – vonatkozik-e a német rendelkezés?
2. -Hol, miként és hogyan kell bejelentkezniük a magyar fuvarozóknak, hogy jogszerűen tevékenykedjenek Németország területén?
3. -Mit vigyen magával a sofőr, amivel dokumentálja a német rendeletnek való megfelelést?
4. -Miként értékeljük e vonatkozásban alvállalkozóinkat?
5. -Hogyan értelmezzük az órabérre vonatkozó rendelkezést, például a havibérben elszámolt alkalmazottjainkra?
6. -Mit jelent a bruttó 8,5 euró óradíj, ezt Magyarországon hogyan számoljuk nettóra? Magyar vagy német előírás szerint?
7. -Miként szerepeljen a járulékszámításnál ez a gazdasági esemény?
8. -Milyen hazai bejelentkezési, dokumentálási kötelmei vannak a fuvarozóknak a magyar hatóságok felé? Kell-e külön elszámolást adni a magyar hatóság számára?
1. -Minden műveletre – rakodás, tranzit, kabotázs fuvar stb. – vonatkozik-e a német rendelkezés?
2. -Hol, miként és hogyan kell bejelentkezniük a magyar fuvarozóknak, hogy jogszerűen tevékenykedjenek Németország területén?
3. -Mit vigyen magával a sofőr, amivel dokumentálja a német rendeletnek való megfelelést?
4. -Miként értékeljük e vonatkozásban alvállalkozóinkat?
5. -Hogyan értelmezzük az órabérre vonatkozó rendelkezést, például a havibérben elszámolt alkalmazottjainkra?
6. -Mit jelent a bruttó 8,5 euró óradíj, ezt Magyarországon hogyan számoljuk nettóra? Magyar vagy német előírás szerint?
7. -Miként szerepeljen a járulékszámításnál ez a gazdasági esemény?
8. -Milyen hazai bejelentkezési, dokumentálási kötelmei vannak a fuvarozóknak a magyar hatóságok felé? Kell-e külön elszámolást adni a magyar hatóság számára?
2. cikk / 3 Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése
Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
3. cikk / 3 Kalkulált bekerülési érték leírása
Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.