Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység napjainak a száma

Kérdés: Az ideiglenes iparűzési adó, a Htv. 37. §-ának (2a) bekezdése szerint a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenységek naptári napjain alapul. Ha a munka jellege miatt például első negyedévben kötünk szerződést a munkavégzésre, de az két időszakot fed le, például januárt és márciust, februárban a cég más városban dolgozik. Az önkormányzat szerint az egész negyedév napjait kell számolni. Véleményünk szerint csak január és március naptári napjait kell figyelembe venni, a megszakítás törvényi előírásai szerint. Esetünkben alapozási és tetőszerkezeti munkavégzések folynak, eközben nekünk nem kellett munkát végezni. Az önkormányzat másik ötlete, hogy a szerződést kell megbontani részleteire, csak akkor lehet a megszakítást figyelembe venni. Ez a megközelítés életszerűtlen, és nem is találtam rá jogszabályi előírást. Kérem az önök véleményét!
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységvégzés (a Htv. nem a tényleges tevékenységvégzéssel töltött napok számbavételét írja elő, figyelemmel arra, hogy annak ellenőrzése nehézkes, továbbá arra, hogy az ideiglenes jellegű tevékenység után egyébként is átalányadót kell fizetni)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Cégnyilvántartásból törölt cég számláinak kifizetése

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató ügyfelünk 2008. év elején olyan cégtől fogadott be és könyvelt le számlákat, amely céget a cégbíróság már az év elején törölte a cégnyilvántartásból. Ügyfelünk szerint a már törölt cég a munkát ténylegesen el is végezte, és így a számla kifizetésre került. Az elvégzett munka a fordított adózás alá tartozott, és így is került bevallásra. Az áfa önellenőrzését elvégeztük. A lekönyvelt számlák elszámolhatók-e társaságiadó-alapot csökkentő költségként?
Részlet a válaszából: […] ...a könnyebb kérdésre adunk választ. Az áfaönellenőrzése – ha szabályosan hajtották végre – azt jelentette, hogy azeredeti számla áfára vonatkozó adatait a törölt cég által kibocsátotthelyesbítő számla adatai alapján korrigálták. Ilyen helyesbítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Részszámla, végszámla

Kérdés: Építőipari tevékenység számlázása során részszámlákat bocsátunk ki. Végszámla kiállítása során a szerződött összegből kiindulva le kell-e vonni a részszámlák összegét vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti teljesítési időponthoz kellene kapcsolódnia, amiből az következne, hogy az előző év(ek)ben elszámolt részteljesítéseket az önellenőrzés számviteli, adózási szabályai szerint kellene helyesbíteni.A részszámla mint részteljesítésről kiállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység

Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségét, illetve a fővállalkozónak az alvállalkozó munkája feletti felügyeletét, abban az esetben is, ha az alvállalkozó ellenőrzése nem jár folyamatos fővállalkozói jelenléttel. Ennek megfelelően a fővállalkozó esetében a Htv. 37. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – azt jelenti, hogy pénzkölcsön nyújtható más gazdasági társaság részére kamatszerzés, befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőség elérése érdekében. Az új Szt. hivatkozott előírása azonban nem ezt tartalmazza: az új Szt. csak – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.