Eszközök tartós bérbeadásához kapcsolódó árengedmény

Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során – tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat – a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?
Részlet a válaszából: […] ...és az előzetesen felszámított áfát kell csökkenteni. Több évet érintő árengedményt üzleti évenként kell könyvelni, jellemzően önellenőrzés keretében. Természetesen a helyesbítés érinti a bérbeadónál a társasági adó, továbbá a helyi iparűzési adó alapját,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Szívességi használat elszámolása

Kérdés: A kft. a vállalkozás székhelyén végzi tevékenységét, ami általában az ügyvezető saját ingatlana. Ingyenesen bocsátja rendelkezésre a műhelyt, a raktárt, a garázst. Ebben az esetben szívességi használat valósul meg. Számviteli szempontból mi a helyes eljárás? Ingyenes szolgáltatás, vagy egyszerűbb lenne egy minimális értéken kiadni? Az ingatlanon végzett beruházások (pl. ablakcsere, festés) ilyen esetben elszámolhatók, áfájuk visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...havi használatának piaci értéke X forint, amelyet a kft.-nek nem kell megfizetnie. (A minimális értéken történő bérbeadás az adóellenőrzés részéről vitatható. Ha bérbeadáson gondolkodnak, a bérleti díjnak legalább a fent nevezett helyiségek használati díja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Költségek viselése bérleti díj ellenében

Kérdés: "A" kft. ingatlant adott bérbe a "B" kft.-nek. "A" kft. a bérbeadást adókötelessé tette. A bérleti szerződés szerint: a bérleti díj fejében a bérbevevő viseli a bérleményre eső valamennyi költséget és adókötelezettséget. Az adóhatósági határozat és jogerős bírósági ítélet az ügyletet ellenérték fejében történő bérbeadásnak minősítette. A számlázásra és a könyvviteli elszámolásra vonatkozóan a bérbe adó cég könyvelője tájékoztatást kért és kapott az adóhatóságtól, amelynek lényege, hogy a bérbeadónak számlát kell kiállítania a bérbeadásról, utólag is. A bérbeadónak az áfakülönbözet könyvelését az adóhatósági határozat alapján kell elvégeznie. A bérbevevőnél az utólag kapott számla könyvelését az adóhatóság nem látja indokoltnak. A bérlő könyvvizsgálójaként a kérdező ezzel nem ért egyet.
Részlet a válaszából: […] ...érinti az adózás előtti eredményt is.A leírtakból következik, hogy a helyesbítést önellen­őrzés keretében kell elvégezni, amely önellenőrzés nemcsak az áfát érinti, hanem a számviteli elszámolásokat, sőt a társaságiadó- és helyiadó-bevallásokat is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Számlázott érték összetételének módosítása

Kérdés: A kft. 2004. 12. 27-én adásvételi szerződés alapján 2 db üzletet vásárolt, amelyek birtokba adása ugyanezen a napon megtörtént. Az üzletek ellenértéke még decemberben kiegyenlítésre került. A számlakibocsátó megállapította, hogy a szerződésben a telek és a felépítmény értéke helytelenül került meghatározásra. A javítás nem változtatta meg a számla végösszegét, a levonható áfát. A számla már a helyes telek- és felépítményértékkel került kiállításra. Az ügyvéd az ellenjegyzett szerződésmódosítást 2005. 01. 19-én készítette el. Az adóhatóság a kft.-nél áfakiutalás előtti ellenőrzést végzett, és a 4 M Ft összegű áfát nem utalta ki (bár elismerte annak jogosságát), mivel a számla módosítására vonatkozó szerződés kiegészítése csak januárban készült el, az üzletek bérbeadása sem történt meg december hónapban. Így az áfakiutalást önrevízióval módosítani kellett. A belső feljegyzés megfelelő dokumentáció-e a számla belső tartalmának módosítására? A bérbeadás ténye oka lehet-e az áfa-visszatérítésnek? Hogyan kell elszámolni és év végén a mérlegben kimutatni az adóhatóság által a következő időszakra átviendő áfát? Számviteli szempontból a teljesítés megtörténtnek tekinthető-e, és így a nyilvántartásba vétel helyes volt-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a mérlegben azeszközök között kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatárabocsátott, a vállalkozó működését szolgáló eszközöket. Ennek alapján a 2004.december 27-én megvásárolt és még ugyanezen a napon birtokba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Burkolt lízingszerződés

Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Ha ez megvalósul, akkor helyesbítő számlák kiállításával kell a korábban számlázott bérleti díjat korrigálni, és utólag, önellenőrzés keretében számlázni az adásvételt, a pénzügyi lízinget. A kérdés szerint azonban ilyen szándék nincsen.Az Szt. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.