Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...– térítés nélkül adta át, a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét is megadva, akkor a vevőnek – önellenőrzés keretében – kell a beszerzés könyvelését helyesbítenie (T 4559, 4549 – K 21-22, 26-28, 161; és T 161, 21-22, 26-28 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Tulajdonosok javára kötött életbiztosítás

Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélyek sem vehették igénybe az szja-kedvezményt. Mivel nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el, a hibát önellenőrzés keretében kell korrigálni.(Itt jegyezzük meg, a munkavállaló részére kötött életbiztosítás elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Tárgyi eszközök átsorolása

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet végző vállalkozások tárgyi eszközeit (személygépkocsi, irodai berendezés, számítógép), amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálják, minden esetben az egyéb berendezések közé soroltam. Lehetséges-e a könyvelőirodánál, a mérnöki tevékenységet végző vállalkozásnál a besorolás módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...a műszaki berendezések, gépek, járművek közé való besorolást megalapozott önköltségszámítás nem támasztja alá, akkor az ellenőrzés a besorolást megkérdőjelezheti, és a rábeszélés eredményessége "hitkérdéssé"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...előírásainak megfelelően nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Árukiszállítást végző járművek besorolása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég import- és belföldi termékeket értékesít raktárából. Vevői többségével olyan szerződése van, amely szerint a vevő telephelyére szállítja az árut, az átvétel-átadás ott történik meg. Vajon az e szállítási tevékenységhez vásárolt tehergépkocsit az Szt. 26. §-ának (4) vagy (5) bekezdése szerinti műszaki, illetve egyéb járművek között kell nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül szolgáló eszköznek lehetne minősíteni, és az Szt. 26. §-ának (4) bekezdése szerint állományba venni.Az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 2001. évi 9. számában megjelent 76. állásfoglalás (mikro- és kisvállalkozások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Számviteli bizonylatok

Kérdés: 2001. január 1-jétől kiegészültek a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei. Hogyan kell értelmezni, illetve végrehajtani ezeket az új előírásokat?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatokról sem lehetett megállapítani, hogy egyáltalán könyvelték-e azokat, ha igen, akkor mikor és hová.Ez a gyakorlat nemcsak az ellenőrzést nehezíti meg, teszi lehetetlenné, de megkérdőjelezi a számviteli adatok megbízhatóságát, a teljesség, a valódiság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
1
2