8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Tagi kölcsön elengedése
Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
2. cikk / 8 Pótbefizetés felső határa
Kérdés: A tulajdonos pótbefizetést eszközölt. A befizetett összeget a lekötött tartalékban tartják. A jegyzett tőkéhez viszonyítva mekkora lehet a maximális pótbefizetés összege? A lekötött tartalékban keletkezett forrás mire használható?
3. cikk / 8 Tőkekivonás negatív eredménytartalék mellett
Kérdés: A társaság a törzstőkét tőkekivonással kívánja leszállítani. A tőkeleszállításról szóló határozatot alátámasztó mérlegben a saját tőke/jegyzett tőke arány megfelel a törvényi előírásoknak, azonban a tőketartalék pozitív, az eredménytartalék negatív. Szükséges-e a tőkekivonás előtt a veszteség miatti negatív eredménytartalék rendezése az előbbiek figyelembevétele mellett? Amennyiben nem, akkor a negatív eredménytartalék arányos részét is ki kell vezetni a tulajdonosokkal szembeni kötelezettséget csökkentő tételként?
4. cikk / 8 Saját tőke szerkezetének megváltoztatása
Kérdés: Milyen lehetőség van arra, hogy egy kft. megváltoztassa a saját tőke szerkezetét, saját elhatározásából? (Például a jegyzett tőke és a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára.) A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket jelentősen meghaladja. Tőkekivonás nem történne, a saját tőke összege nem változna.
5. cikk / 8 Adózás előtti eredményt meghaladó adó
Kérdés: A beszámoló készítése során előfordul, hogy az adózás előtti eredményt meghaladó adófizetési kötelezettség keletkezik az adóalapot módosító tételek következtében. Ilyenkor hogyan értelmezendő a mérleg szerinti eredmény? Mi értendő az eredménytartalékot csökkentő adók alá? Az Szt. 87. §-ának (4) bekezdésében leírt mérleg szerinti eredmény az adókra igénybe vett eredménytartalékot már nem tartalmazza!
6. cikk / 8 Tőketartalékba helyezett támogatás
Kérdés: A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott. A szerződés szerint 5 évig tőketartalékba kell helyezni, majd lekötött tartalékként kimutatni. Mi történik 5 év után? Az eszközök már nullára íródtak.
7. cikk / 8 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra
Kérdés: Hogyan lehet az eredménytartalékba helyezett összeget (nyereséget) osztalékfizetésre felhasználni? Mi a feltétele, hogyan kell könyvelni?
8. cikk / 8 Fejlesztési tartalék képzése
Kérdés: Lehet-e fejlesztési tartalékot képezni a tárgyévi pozitív eredményből, ha az eredménytartalék negatív, vagyis az előző évek veszteségesek voltak?