10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a törzstőkén felüli vagyon
Kérdés: A Ptk. 3:309. §-ának (6) bekezdése szerint: az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – az alaptőke csökkenése arányában – az alaptőkén felüli vagyon összegét is. A Számviteli Levelek 306. számában megjelent értelmezés szerint az alaptőkén felüli vagyon összegébe beletartozik a tőkeleszállítás időpontjában meglévő pozitív tőketartalék, eredménytartalék és mérleg szerinti eredmény is, amit közbenső mérleg támaszt alá. A kft.-kre vonatkozó rendelkezések között hasonló előírást nem találtam. Ha a kft. szállítja le tőkekivonással a törzstőkét, ott is számításba kell venni a tagokat megillető összeg megállapítása során – a törzstőke-leszállítás arányában – a tőkeleszállítás időpontjában meglévő törzstőkén felüli vagyon összegét? Akkor is, ha a törzstőkecsökkentés cégbírósági bejegyzésének időpontja 2015. 10. 28.?
2. cikk / 10 Jegyzett tőke leszállítása a zrt.-nél
Kérdés: A zrt. milyen módon tudja a jegyzett tőkét leszállítani? Annak milyen adóvonzata van? A zrt. tagjai társaságok, az elmúlt években nyereséges volt, pozitív eredménytartaléka és tőketartaléka van. Szóba jöhet a tőkekivonással és a tőkekivonás nélküli verzió is. A jegyzett tőke 150 millió forint, 50 millió forintra kívánják leszállítani.
3. cikk / 10 Felvásárolt zrt. fel nem lelhető tulajdonosai
Kérdés: Néhány éve társaságunk megvásárolta egy zrt. részvényeit. A zrt. egy korábbi ÁFÉSZ-ből alakult, sok kis tulajdonossal. Társaságunk a nagyobb részvénycsomaggal rendelkező tulajdonosoktól felvásárolta részvényeiket. Néhányan elutasították ajánlatunkat, ők továbbra is a zrt. tulajdonosai. Néhány részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonost nem tudtunk utolérni. Mit lehet tenni ezeknek a tulajdonosoknak a tulajdonrészével? Milyen jogi és azt követő számviteli feladataink lehetnek a rendezés során?
4. cikk / 10 Közbenső mérleg tőkeleszállításhoz?
Kérdés: A zrt. 2011. 08. 01-jével közbenső mérleget készített a tulajdonos tőkeleszállítási döntéséhez. A tőkeleszállítás tőkekivonással történik, a tulajdonos részesedést fog kapni. A döntés októberben megszületett, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2012. február vége. Kell-e újabb közbenső mérleget készíteni a cégbejegyzés napjával?
5. cikk / 10 Kiválás vagy valami más?
Kérdés: A zrt.-ből kiválik egy kft. az alábbi paraméterekkel: a zrt. jegyzett tőkéje 68 000 E Ft-tal csökken (a kiváló magánszemély részvényes részvényeinek az értéke), a zrt. által a részvények fejében átadandó eszközök nettó értéke 24 000 E Ft, az átvállalt hitel értéke 18 000 E Ft, amelyeket a kft. részvényei fejében elfogad. A kft. 500 E Ft jegyzett tőkével jön létre. Mi a helyes elszámolás a folyamatosan tovább működő zrt.-nél? [A kérdező kétféle variációt is bemutat, amellyel – mint a számviteli előírásokkal, a Gt.-vel összeegyeztethetetlennel – csak a válaszban foglalkozunk!]
6. cikk / 10 Alaptőke leszállítása részvények bevonásával
Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?
7. cikk / 10 Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás
Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
8. cikk / 10 Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál
Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
9. cikk / 10 Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél
Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
10. cikk / 10 Tagi kölcsön megszüntetése
Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?