8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Közreműködés munkaviszonyban
Kérdés: Katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, és áfás státuszt választott. A beltag katás, a kültag 2021-től nem katás, munkaviszonyban végzi a közreműködését. Tulajdoni hányaduk 80-20 százalék. Kit illet, és milyen jövedelemnek kell tekinteni 2021-től a katás bt.-ben képződött kifizethető összeget? Lehetséges, hogy a képződött összeget csak a katás magánszemély jövedelmeként értelmezzük teljes egészében, további adókötelezettség nélkül?
2. cikk / 8 Betéti társaság megszűnésekor a tagi kölcsön
Kérdés: Betéti társaság bezárásánál mi a teendő a tagi kölcsönnel, amit a tulajdonos nyújtott?
3. cikk / 8 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
4. cikk / 8 Evás bt.-beltag halála – végelszámolás
Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?
5. cikk / 8 Betéti társaság végelszámolása
Kérdés: A bt. tagjai úgy döntöttek, hogy 2008-ban végelszámolással megszüntetik a bt.-t. A beltag 50%-ban X kft., a kültag 50%-ban magánszemély. A jegyzett tőke 1500 E Ft, az eredménytartalék 500 E Ft. A pénzeszközök 2000 E Ft. A vagyonfelosztási javaslat alapján X kft.-t megilleti a pénzeszközök 50%-a, azaz 1000 E Ft. A magánszemélynél a kapott 1000 E Ft vállalkozásból kivont jövedelem (amelynek az adóját a magánszemélynek kell bevallania és befizetnie). Az X Kft.-nél a kapott 1000 E Ft-ot miként kell kimutatni? Csökkenthető annak összegével a társasági adó alapja?
6. cikk / 8 Elszámolás a bt.-ből kilépő beltaggal
Kérdés: Az 1 millió forint jegyzett tőkéjű betéti társaságnak egy beltagja és egy kültagja van. A kültag tulajdoni hányada 50%, a társaság tartozásaiért csak vagyoni betétjével felel. A beltag 2008. 04. 30-án kilépett. Ekkor a bt.-nek a jegyzett tőkén kívül 3653 ezer forint mínusz eredménytartaléka volt (a forrásoldalon 2800 ezer forint adótartozás, az eszközoldalon 147 ezer forint készpénz). Hogyan történik az elszámolás a kilépő taggal? Köteles-e a vagyonvesztést pénzügyileg rendezni? Hogyan alakul a kültag felelőssége, aki a beltag kilépésétől a képviseletet köteles ellátni? Új tag nem lépett be, ezért a cégbíróság 2008. 10. 31-én a bt. kényszer-végelszámolását rendelte el. Kinek a kötelessége a beltagtól a vagyonvesztés pótlását kikényszeríteni? A társaság 2008-ban már gazdasági tevékenységet nem folytatott.
7. cikk / 8 Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal
Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
8. cikk / 8 Tagi kölcsön kamatának kifizetése
Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?