Közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnése

Kérdés: Egy 90%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú társaság könyvvizsgálója vagyok. A tulajdonosok elhatározták a közhasznú társaság jogutód nélküli megszüntetését, és így 2008. augusztus 1-jétől a közhasznú társaság végelszámolás alatt áll. A jogutód nélküli megszüntetéssel egy időben az önkormányzat nonprofit gazdasági társaságot hozott létre, amely többek között folytatja a megszűnő közhasznú társaság közcélú feladatait is, és közhasznú besorolást kapott. A megszűnéskor a közhasznú társaság tulajdonosai döntöttek, hogy a megszűnő közhasznú társaság vagyonát – az alapító okiratban foglaltak szerint – az újonnan létrejövő nonprofit gazdasági társaságnak kell átadni. A végelszámolás befejezésére 2009. június 30-a után kerül sor. A működő közhasznú társaság a működése során kedvezményezett bevétele révén adózatlan eredménytartalékot halmozott fel. Gondot okoz számomra, hogy ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a jogutód nélküli megszűnés esetére előírt, és a tag részére történő vagyon kiadásakor az adózott saját tőkét meghaladó részre vonatkozó adóalap-növelést, illetve a vagyonkiadást, mert - a Tao-tv. 13. §-a 2009. június 30-ával megszűnik; - Tao-tv. 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja is a tag részére történő vagyonkiadásról beszél; - ellentmondást érzek abban, hogy a végelszámolás során a maradék vagyon esetében a tagokkal kell elszámolni, de maradék vagyon azért nem keletkezik, mert a tagok ezt a végelszámolás alatt akár a vagyonfelosztási javaslatban átadják a nonprofit gazdasági társaságnak. Az előbbieket figyelembe véve úgy gondolom, hogy nem kell a megszűnéskor az adóalapot növelni, hanem az új nonprofit gazdasági társaságnál kell ezt nyilvántartásba venni, illetve a végelszámolás alatt a maradék vagyont nem lehet az új nonprofit gazdasági társaságnak átadni.
Részlet a válaszából: […] ...végelszámolás befejezésekor a kht. vagyona jegyzetttőkéből és a jegyzett tőkét meghaladó saját tőkéből (adózott és adózatlaneredménytartalékból) tevődik össze. A vagyonfelosztási javaslat ehhez rendelihozzá a kht. eszközeit. A kht. könyveiben kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Osztalékfizetés az eva előtti eredmény terhére

Kérdés: Evás cég 2003. évi eredményét teljes mértékben osztalékként kifizeti, az eredménytartalékban hozott összegből is osztalékkifizetésről döntöttek a tulajdonosok. Az eredménytartalék terhére történő kifizetés szja-számításánál figyelembe kell-e venni az evás kifizetés összegét, vagyis a két forrásból származó osztalékot kell viszonyítani a saját tőkerészhez, vagy az szja-számításnál csak az eredménytartalékból fizetendő összeget kell adózás szempontjából figyelembe venni, és viszonyítani a saját tőkéhez?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélyre jutó saját tőkerész 30 százalékát, és ezt az összeget kell viszonyítani az eva előtti időszakban keletkezett eredménytartalék terhére fizetett osztalékhoz (vagyis a nem két forrásból származó osztalék együttes összegéhez kell viszonyítani)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...saját tőke összhangban legyen, függetlenül a nyilvántartás módszerétől.Például, ha a társaság jegyzett tőkéje 100, amelyet 50-nel az eredménytartalék terhére megemelnek úgy, hogy a saját tőke összesen 200, és a befektető a részesedések 50%-ával rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.