Végelszámolásnál garanciális visszatartás

Kérdés: Az "A" kft. 50%-a magánszemély, 50%-a "B" kft. tulajdonában van. Az "A" kft. saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje. A társaság az "A" kft. végelszámolása mellett döntött. Az "A" kft.-nél jelentős összegű le nem járt garanciális visszatartás (követelés) van. Végelszámolásnál a garanciális visszatartással kiegyenlíthető-e a "B" kft. befektetési összeg követelése? Kell-e hozzá a kötelezett jóváhagyása? A leírtak alkalmazhatók-e magánszemélynél is? Ha hozzájut a követeléshez, utána eleget tenne adófizetési kötelezettségének? A végelszámolást szeretnénk mielőbb befejezni.
Részlet a válaszából: […] ..."B" társaságtól az üzletrészét. Ennek azonban alapvető akadálya az, hogy az "A" kft. nem rendelkezik a jegyzett tőkét meghaladó szabad eredménytartalékkal, amire az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése szerint szükség lenne a visszavásárláshoz. (Zárójelben megjegyezzük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...módosítására 2016 nyaráig várni kellett. A 2016. évi LXVI. törvény kiegészítette az Szt. 37. §-ának (2) bekezdését azzal, hogy az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...eredményesen gazdálkodott, és a második üzleti év beszámolójának mérlegében az adózott eredmény 2 500 000 Ft, előző évben az eredménytartalék 1000 ezer Ft. A tagok döntenek a társaság által megtermelt "nyereségből" (adózott eredményből) még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Garanciális visszatartás kettős könyvvitelre való áttéréskor

Kérdés: Egy építőipari bt. 2003 végéig egyszeres könyvvitelt vezetett. Eddig az időpontig a számlázott szolgáltatási díj kiegyenlítésekor a megrendelő ún. garanciális igény érvényesítése címén 5 százalékot visszatartott. A 2003. évi egyszerűsített beszámolóban, annak eredménylevezetésében a ténylegesen kiegyenlített 95 százalékot számoltuk el, mint nettó árbevételt. A fennmaradó 5 százalékot a mérlegben a vevőkövetelések, illetve a tartalék soron szerepeltettük. A kibocsátott számla teljes áfatartalmát beállítottuk a 2003. évi adóbevallásba. A követelések között több ilyen, évek óta húzódó követelésünk van. 2004. január 1-jétől át kellett térni a kettős könyvvitelre. Van-e arra lehetőség, hogy a követelések vevő által visszatartott öszszege ne 2004-ben képezzen társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli összegével azonos összegű a tartalékba helyezett összeg is. A kettős könyvvitelre történő átmenetkor a tartalék összegét az eredménytartalékban kell figyelembe venni, majd nyitás után az eredménytartalékkal szemben – a vevők áfa nélküli állományával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.