Osztalékfizetés üzemi ingatlannal

Kérdés: A kft. 2018. évben üzleti célú ingatlant vásárolt az ingatlan beruházójától 38,1 millió forintért. A kft. a számlában foglalt 8,1 millió Ft áfát levonta, az ingatlant üzembe helyezte. A kft. nyereséges, 40 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonosokban felmerült, hogy osztalékot fizetnek az eredménytartalék terhére, amelyet természetben, az üzleti célú ingatlan formájában fizetnének ki. Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határoz, és természetben fizeti ki az osztalékot, mikor kell megfizetni az ingatlant terhelő áfát, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót? Milyen adózási hatása van annak, ha csak az ingatlan értékének 50%-a kerül kifizetésre (átadásra)?
Részlet a válaszából: […] ...szerv általi döntésnek, a beszámoló elfogadásakor.Ha a taggyűlés az osztalékfizetésről döntött, akkor a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék csökkentésével elő kell írni a tagokkal szembeni kötelezettségként, a döntés időpontjával (T 413 – K 4792)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Lemondás a pótbefizetésről

Kérdés: A kft. tagjai az elmúlt két évben a veszteség fedezetére pótbefizetést eszközöltek. 2011-ben a társaság már nem veszteséges, a pótbefizetés visszafizethető lenne a tagok részére, azonban ők írásban lemondtak a befizetett összegről. Ebben az esetben hogyan, mikor és hová kell könyvelni a pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...visszafizetéséről le lehetne mondani, az egyrészt a saját tőke mesterségesalakításához vezetne, másrészt nem teljesülne az eredménytartalékkal szembeniazon követelmény, hogy az a társasági tevékenység göngyölített, atulajdonosoknak ki nem fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...tárgyévi saját tőke eseményként jelenik meg (kifizetni nem kell), ráadásul ha az eredményt meghaladó az osztalékmegállapítás (az eredménytartalék terhére), akkor a mérleg szerinti eredményt jellemző adat az eredménykimutatás legalján egy nulla lesz, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés: A társaság tulajdonosa egy külföldi cég. A társaság a veszteség miatti negatív saját tőkét pótbefizetéssel rendezte, amelyet a lekötött tartalékba helyezett. Időközben tulajdonosváltás történt, és a társaság új tulajdonosa egy magyar illetőségű magánszemély lett. Ha a társaság nyereséges lesz, és lehetővé válik a pótbefizetés visszafizetése, akkor keletkezik-e bármilyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége a magánszemélynek vagy a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentálják. Ha a társaság helyesen könyvel,akkor a pótbefizetés visszafizetése legkorábban akkor lehetséges, amikor atársaság eredménytartaléka pozitív egyenleget mutat. A kérdésből nem derül ki, hogy a külföldi tulajdonos azüzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A kft. anyavállalata a veszteség miatti sajáttőke-negatívumot pótbefizetéssel rendezte. A kft. az akkori előírások szerint a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba tette, majd átvezette a lekötött tartalékba. Ma már a társaság nyereséges. A társaságnak az osztalékfizetés előtt vissza kell-e fizetnie a pótbefizetés összegét? Szükséges-e ehhez a tulajdonos konkrét határozata? Van-e jelentősége annak, hogy időközben tulajdonosváltás történt?
Részlet a válaszából: […] ...pótbefizetés összegét 2001 előtt a veszteséges társaságnak az eredménytartalékba kellett helyeznie, és ott lekötött összegként figyelembe venni, amelyet 2001. január 1-jével a lekötött tartalékba át kellett vezetni.A pótbefizetést mindaddig lekötött tartalékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Pótbefizetés teljesítése a tulajdonosnál

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság külföldön bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. A külföldi társaság veszteségesen gazdálkodott, és az ottani törvényi előírások szerint a tulajdonosokat pótbefizetési kötelezettség terheli, a külföldi társaság visszafizetési kötelezettsége mellett. Valóban eredménytartalék csökkenéseként kell-e kimutatni a magyar tulajdonosnál az új Szt. szerint a pótbefizetés összegét, még akkor is, ha ezáltal az eredménytartalék negatívvá válik?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden: igen!Az új Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint: az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi előíráson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.