5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Exportértékesítés iparűzési adója
Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
2. cikk / 5 Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása
Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
3. cikk / 5 K+F és a támogatások elszámolása
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
4. cikk / 5 Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége
Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
5. cikk / 5 Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja
Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
