3 talált cikk az egyeztetés , ellenérték , számvitel , eva kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?

Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?

Kérdés: A társaság tevékenységének szinte teljes egésze olyan szolgáltatásnyújtásból áll, amelynek számlázására a 2008. évtől hatályos Áfa-tv. 58. §-ában megfogalmazott határozott idejű elszámolásokra vonatkozó előírások érvényesek. Adott vállalkozás esetében a számlázásnak ez a módja többfajta szolgáltatásnyújtást és havi több ezer számlát érint. Példán levezetve, ha a 2008 decemberében teljesített szolgáltatásokat – szerződés szerint – január 2-án, január 15-ei fizetési határidővel számlázza ki a vállalkozás, akkor áfa szempontjából a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. A számlából, illetve az elszámolásból egyértelműen kitűnik az, hogy a tényleges szolgáltatásnyújtás decemberben történt, tehát egyértelmű, hogy a szolgáltatásból származó árbevétel a 2008. évet illeti. Szabályos-e, ha a mérleget a számviteli teljesítés alapján készült kivonat alapján állítja össze a társaság? Ebben az esetben vevőkövetelésként szerepelnek olyan tételek is, melyek számlán feltüntetett teljesítési időpontja tárgyévet követő (csak áfa szempontjából), és az áfafizetési kötelezettség sem egyezik meg a bevallással. Az áfabevallással való egyeztetésre készítünk egy "másik kivonatot".