Szociális hozzájárulási adóból kedvezmény

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szociális hozzájárulásból levonható és igénybe vehető kedvezményt a nettó bérek megőrzéséhez? Bruttó vagy nettó módon?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő adó az adókedvezmények összegével csökkentett számított adó. A fizetendő adót a bérjárulékok között kell – havonta, a bevallással egyezően – elszámolni, könyvelni.Tekintettel arra, hogy az adókedvezmény összegét a kifizetőnek havonta– az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

10 százalékos adókulcs

Kérdés: Kérdés, hogy 10%-os mértékű társaságiadó-kulcs alkalmazható-e az alábbi esetben? - Adóalap 50 M Ft alatti, de meghaladja a jövedelem minimum összegét az adóévben és az előző évben; - a bt. 1 beltagból (ügyvezető), 2 kültagból áll; - a beltagnak 2008. dec. 31-ig egy másik cégnél 36 órás munkaviszonya volt; - a társaságban személyesen, ügyvezetőként közreműködött; - a társaság nevében mellékszolgáltatásként tervezési, kivitelezési, tanácsadási, ellenőrzési feladatokat látott el; - 2008. egész évre vonatkozóan személyi kivét részére 1680 ezer Ft volt, ami meghaladja a minimálbér kétszeresét; - az 1680 ezer Ft összeg után a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevallása és pénzügyi teljesítése megtörtént; - a társasági szerződés az ügyvezető mellékszolgáltatását tartalmazza.
Részlet a válaszából: […] ...adózónál a minimálbérnek) adóévre évesített összege és afoglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegrevallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.A bemutatott információk szerint a bt. a c) pontbafoglaltaknak megfelel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Kiválás esetén a visszavásárolt biztosítási díj

Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy "A" társaság részére a biztosító visszautalta a9 év alatt befizetett biztosítási díjat visszavásárlási értéken, egyértelművévált, hogy a 9 év alatt befizetett biztosítási díj költségkénti elszámolása isjogtalanul történt. Így a költségként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Alapítványi támogatások adózása

Kérdés: Milyen kedvezmények illetik meg az alapítványok támogatóit? Meddig, milyen feltételek mellett adómentesek az alapítványok által adott támogatások?
Részlet a válaszából: […] ...– ha a magánszemély bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésben vállaltaknak megfelelően -, az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg, meg kell fizetnie. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a magánszemély halála esetén.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.