Év közben kifizetendő osztalék

Kérdés: Két belföldi magánszemély taggal rendelkező kft. 2019. évben alakult, és 2021 januárjától a kiva szerint adózik. Áttéréskor (2021. január 1-jén) az eredménytartaléka -1720 E Ft volt, a 2021. évi év végi kivás adózott eredménye pedig +31.000 E Ft. Jelenleg tehát 29.280 E Ft a cég eredménytartaléka, és a 2022. évi első három negyedévi eredménye 12.000 E Ft körül alakul. Ha osztalékot akarnak a tagok kivenni, mennyit vehetnek ki tulajdonképpen? (31.000+12.000 E Ft vagy 29.280+12.000 E Ft?) Illetve ha pl. 30.000 E Ft lesz a jóváhagyott osztalék, és ezt ki is fizetik októberben a tagoknak, akkor a kft. a 15% szja-val csökkentett összeget fizeti ki és vallja be a 08-as havi járulékbevalláson, illetve a tagokat terhelő szochót kifizeti, vallja be és vonja le? "Kivanövelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott, fizetett osztalékot, ide nem értve a kiva előtti adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kiva időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot."
Részlet a válaszából: […] ...az adót a természetes személytől a kifizető (a kft. annak minősül) vonja le, és a juttatást követő hónap 12. napjáig megfizeti és bevallja.Adott esetben a kft. nem rendelkezik a kiva előtti adóévek adózott eredményével, eredménytartalékával, így annak terhére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Jegyzett tőke és a könyvvezetés pénzneme

Kérdés: Egy 2018-ban alapított gazdasági társaság a létesítő okiratában forinttól eltérő devizanemben (EUR) állapította meg a jegyzett tőkéjének összegét, mely devizanem szerint került bejegyzésre a társaság törzstőkéje. A létesítő okiratban nem került megjelölésre a könyvvezetés pénzneme, de taggyűlési határozatban pénznemként a forintot jelölték meg, és ebben is könyveltek, forintban állították össze a beszámolót is. A 2019. 01. 01-jétől hatályos számviteli törvény módosítása rendelkezett arról, hogy a könyvvezetés pénznemének azonosnak kell lennie a cégbíróságon bejegyzett tőke pénznemével. A társaság a forintban történő könyvelés mellett maradna. Első ha a társaság 2020-ban forintra módosítja a jegyzett tőke devizanemét, akkor a korábbi években forintban beadott beszámolóit kell bármilyen formában és okból módosítania? Ha igen, milyen formában és határidőkkel? Második ha nem módosítják a jegyzett tőke devizanemét, át kell térni az euróban történő könyvvezetésre? Ha igen, milyen dátummal? Mi a teendő a korábbi évek forintban beadott beszámolóival, adóbevallásaival?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőke devizanemét, akkor – vissza kell térni euróról forintra, alkalmazva az Szt. áttérésre vonatkozó előírásait.Az adóbevallásokat – a beszámoló devizában történő elkészítésekor is – forintban kell beadni. Így azok módosítása nem szükséges....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...esetén el kell számolni a kivával. A kivát – az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig – a ’KIVA jelű nyomtatványon kell bevallani. E bevallásban a megszűnést követő adóévben jóváhagyott – kiva alatt keletkezett – osztalékot nem kell kivaalapnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Áttérés a kivára a naptári éven belül

Kérdés: 2018. március 01-től kivára tér át a kft. Az alábbi kérdések merültek fel:
1. A könyveket le kell zárni?
2. 1871-es bevallást kell beadni és
3. a tört időszaki beszámolót közzé is kell tenni?
4. Ha igen, akkor mi szerepeljen a kivás időszaki beszámolóban az előző időszaki adatként?
Részlet a válaszából: […] ...le kell zárni, mivel az áttérést megelőző nap mérlegfordulónapnak minősül, azaz lezárul egy üzleti év és egy adóév.2-3. 1871-es bevallást kell beadni, és a tört időszaki beszámolót közzé is kell tenni, letétbe kell helyezni. Ezt előírja a kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszából: […] ...adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredménnyel, amely az adóalany evaalanyiságának időtartama alatt keletkezett, továbbá csökkentve a mérlegben kimutatott, a társaságiadó-alanyiság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó hatálya alá. Miután mind az szja, mind a társasági adó éves adó, ezekről az adóbevallást az adóévet követően – a Kata-tv. IV. fejezetében foglalt áttérési szabályok figyelembevételével – február 25-ig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt.-nek a társaság végelszámolással történő megszűnéséhez vissza kell térnie a számviteli törvény hatálya alá, és a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal az Szt. 2/A. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Eva előtti és evás eredménytartalék kifizetése

Kérdés: Egy betéti társaság 2005-2007. évek között evaalanyként a számviteli törvény hatálya alatt tevékenykedett. Az evába lépést megelőzően rendelkezett pozitív eredménytartalékkal. Evás évei alatt is pozitív adózott eredménye volt 2 évben, 2007-ben viszont már az adózott eredménye és a mérleg szerinti eredménye is negatív volt. Ezért 2008-ban kijelentkezett az eva hatálya alól. A társaság 2008. évi beszámolója elfogadásakor osztalékfizetésről dönt, ahol a korábbi évek eredménytartalékát is be kívánja vonni az osztalékfizetésbe a tárgyévi adózott eredmény kifizetésén felül. Az evára áttérést megelőző évekből 4 millió forint eredménytartalékot tart nyilván, 2005-ben és 2006-ban – evás éveiben – 5 millió forintot helyezett eredménytartalékba. 2007. évi mérleg szerinti eredménye mínusz 1,2 millió forint volt, melyet szintén átvezetett az eredménytartalékba. Így tehát jelenlegi eredménytartaléka 7,8 millió forint, ezt akarja kifizetni teljes összegében osztalékként. A magánszemély tulajdonosoknál hogyan adózik majd a kifizetni kívánt osztalék a fentiek ismeretében?
Részlet a válaszából: […] ...Eva-tv. 18. §-ának (7) bekezdése alapján a számvitelrőlszóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküligazdasági társaság adóalany a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és azadózás rendjéről szóló törvénynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...áttérést megelőző nappal beszámolót kell készítenie, és ennek alapján el kell számolnia az adókötelezettségeivel.Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról és az osztalékadóról az adóév utolsó napját követő 150. napig teljesíti, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Az adó alapja az áttéréskor (eva)

Kérdés: Igaz-e könyvelőm állítása, miszerint vegyek most személygépkocsit, hogy ezzel csökkentsem az áttéréskori adóalapomat? Minden esetre igaz ez az állítás?
Részlet a válaszából: […] ...betéti társaság (bt.) és a közkereseti társaság (kkt.) számára a törvény lehetőséget biztosít az eva szerinti bevételi nyilvántartás vezetésére. Ha a kérdéses esetben az említett társasági formáról van szó, és az az eva szerinti bevételi nyilvántartást választja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.