Kifizetett osztalék visszafizetése jelentős összegű hiba miatt

Kérdés: A kft. taggyűlése 2014. évben a 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadásakor a 2013. év adózott eredménye terhére osztalékkifizetésről döntött. Az osztalékot 2014-ben kifizették. 2016. évben önellenőrzés keretében feltárt jelentős összegű hibák helyesbítésével, a 2013. évre jóváhagyott osztalék kifizetésére a saját tőke nem nyújtott fedezetet. A kft.-nek 2014. évben a Gt. előírásait, 2016-ban a Ptk. előírásait kellett alkalmaznia. Az előbbi szerint a tagoknak csak abban az esetben kell visszafizetni a felvett osztalékot, ha rosszhiszeműen jártak el, a Ptk. szerint: kötelező a tagoknak az osztalék visszafizetése, ha arra a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A 2016. évben történt önellenőrzés eredményeként a tagoknak vissza kell fizetniük a 2014. évben felvett osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...minősülő munkákat beruházásként mutattak ki, vagy peres eljárás keretében várhatóan kiszabásra kerülő bírság, kártérítés fedezetére nem képeztek céltartalékot stb.Véleményünk szerint a kifizetett osztalék visszafizetésének felmerülésekor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Könyvelőtársaság szerződésének átcsoportosítása

Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?
Részlet a válaszából: […] ...jövőben a beltag, aki nem végzi a bt. tevékenységét, azaz könyveléssel nem foglalkozik, de a társaságnál a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért köteles helytállni. Ez a későbbiek során számos vitának a forrása lehet.A kérdés szerint a jelenlegi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Osztalékfizetés zrt.-nél

Kérdés: A zrt. tulajdonosa a 2012. évi adózott eredményt és az előző évek eredménytartalékát szeretné ez évben osztalékként kivenni. A saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá. A Cégbíróság felé van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége cégünknek (mint a kft.-nél)?
Részlet a válaszából: […] ...ha az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arra a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi (a 2012. évi) adózott eredmény fedezetet nyújt. Dönteni természetesen csak a 2012. évi számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásakor lehet. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Osztalékelőleg az Eva-tv. hatálya alatt

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság 2010-ben osztalékelőleget vesz fel. Ezzel kapcsolatosan milyen adminisztratív (például kinek kell a közbenső mérleget, az ügyvezetői nyilatkozatot stb. megküldeni) teendők vannak? A közbenső mérleg elkészítésének teendőit tudom.
Részlet a válaszából: […] ...– e célból készített -közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalékfizetéséhez szükséges fedezettel, a tagok vállalják az osztalékelőlegvisszafizetését, amennyiben utólag a számviteli törvény szerinti beszámolóalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Osztalékfizetés evás kft.-nél

Kérdés: A kft. 2006-ban alakult. A 2007. évben 1,5 millió forint adózott eredménye keletkezett, amelyet nem fizettek ki osztalékként. 2008-tól evaalany lett. 2008-ban sikeresen működött, így a tagok a tárgyév terhére osztalékelőleg fizetéséről határoztak, 1 millió forintot június 30-ával kifizettek, az előleg után adót nem fizettek. 2009. február 5-én a taggyűlés úgy döntött, hogy a 2008. évi 4 millió forint adózott eredményt és az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát (összesen 5,5 millió forintot) osztalékként előírnak. Ebből már 1 millió forintot osztalékelőlegként kifizettek, a fennmaradó összegből május végéig még 2 millió forintot kifizettek, a további 2,5 millió forint osztalékot ez évben már nem fogják kifizetni. Hogyan alakulnak a személyijövedelemadó- és az eho-fizetési kötelezettség időpontjai? Megteheti-e a társaság 2009-ben, hogy a tárgyévi eredménye terhére osztalékelőleget fizet, annak ellenére, hogy van korábbi évekről előírt, de fel nem vett osztaléka?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 39. §-ának (4) bekezdésében előírtfeltételek, akkor az osztalékelőleg-fizetés jogos volt. Ha az osztalékelőlegneka fedezete a tárgyévi adózott eredmény volt, akkor valóban nem kellett azosztalékelőleg után adót fizetni [ez következik az Eva-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...hozni. Közgazdaságilag értelmezhetetlen az a gyakorlat, melyszerint a taggyűlés dönt az osztalékfizetésről, bár annak a pénzügyi fedezetenem biztosított, és a döntést követően 5-6 évig vagy még hosszabb ideig nemtörténik osztalékfizetés, a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.