Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...a lekötött tartalékba az eredménytartalék átvezetése: T 413 – K 4142 (36 000 E Ft);– az átvállalt garanciális javítások fedezete: T 311 – K 91-92, 467 (36 000 E Ft+áfa), majd az áfa nélküli teljes összeg időbeli elhatárolása: T 91-92 – K 4811, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt

Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
Részlet a válaszából: […] ...őket megillető bérleti díjat, akkor az így keletkező jövedelem után adót fizetnének, az adózott jövedelem pedig a magasabb vételár fedezete lenne. Az eladó piaci áron történő értékesítés esetén magasabb bevételt realizál, de nem jut hozzá a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Engedményezés vagy faktorálás

Kérdés: Van-e különbség a követelés engedményezése és a követelés faktorálása között? Ha van, az miben nyilvánul meg? A követelését behajtani nem tudó vállalkozó melyiket válassza, ha egyáltalán van rá lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...A faktor a pénzkölcsön összegének meghatározása során biztonságosabban számol a faktorálással kapcsolatos kockázata fedezetének a megtérülésével.A követelések faktorálása valójában a követelés szerinti értéknek, illetve egy részének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Garancia növények cseréjére

Kérdés: Egy faiskola kft. akkor vállal garanciát az értékesített növényekért, ha ő telepíti, ülteti el azokat. Ha garanciálisan ki kell cserélni a növényt, akkor hogyan kell számlázni? Az újbóli szállítási költséget mindenképpen számlázzák. Év végén kell ezekre a kötelezettségekre céltartalékot képezni? Mikor lehet feloldani, ha a garancia a szerződés szerinti egy év? Milyen összegben? A cserélt növény értékében?
Részlet a válaszából: […] ...munkák,cserére kerülő termékek értéke várhatóan jelentős összegű lesz, akkor – mint aharmadik személyekkel szembeni kötelezettségek fedezetére – indokolt az Szt.41. §-a (1) bekezdésének megfelelő módon céltartalékot képezni. Ha a társaság agaranciát egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Lebontott hőközpont pótlása

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...fűtési díj a társasháznál a közös költség része lesz. Egyszeri megoldás lehet az is, amikor a várhatóan felmerülőtöbbletköltségek fedezetére egy összegben megállapított kártalanítást fizetnek.A kártalanítás azonban nem ténylegesen felmerült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Társaságiadóalap-módosítás

Kérdés: 2003-ban raktárépület és a hozzá tartozó telek megvásárlására előszerződést kötöttünk, melynek alapján előlegeket fizettünk. A végleges adásvételi szerződés várhatóan 2006-ban jön létre. A teljes vételár nettó 100 millió Ft, melynek 30%-a a földterület. A beruházás megvalósításához egy cégtől visszafizetési kötelezettség nélkül 7 millió Ft-ot kaptunk. (Egyelőre elhatárolva) 2005-ben az épületen belül saját pénzeszközből átalakítást hajtottunk végre 10 millió Ft értékben (irodák, szociális helyiségek lettek kialakítva). Aktiválás még nem történt. Kérdés az, hogy a lekötött tartalék felszabadítható-e a 2005. évben megvalósított átalakítás miatt? A társaságiadó-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján elszámolhatjuk-e az adóévi felújítás értékét csökkentő tételként? Aktiválás után hogyan kell elszámolni a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenést, befolyásolja-e az elszámolást a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott összeg?
Részlet a válaszából: […] ...meg. A Tao-tv. szerint a fejlesztési tartalékot a képzéstkövető négy adóévben kell beruházásra felhasználni, így a felújítás fedezetecsak a 2003-2004-ben képzett, lekötött tartalékként kimutatott összeg lehet. A2005. évben képzett fejlesztési tartalék csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Meg nem fizetett bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...nemcsak az üzletház vételi árára, esetleg a meg nem fizetett, de költségként elszámolt (T 52, 466 – K 454) bérleti díjra is fedezetet biztosít.Ez esetben a vételár + a meg nem fizetett bérleti díj együttes összegéről és annak áfájáról állítsa ki a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Megbízás alapján erdőtelepítés

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...ha az erdőtelepítést végző társaság a telepítés befejezésekor az erdőt eladja a magánszemélyeknek, legalább a támogatással nem fedezett bekerülési értéken.Az erdőgazdálkodó magánszemélyeket szja akkor terheli, ha az erdőt vagy annak részeit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Ingyenes engedmény elszámolása az engedményesnél

Kérdés: "X" magánszemély többségi befolyással bíró tagja a "Z" Kft.-nek. "X" egy másik adózótól nagyobb összegű kártérítést követel – elmaradt haszon címén – jogi úton. "X" tag az említett követelését "Z" Kft.-re engedményezte. Hogyan számolhatja el a "Z" Kft. az engedményezett követelést? Milyen értékelést lehet elfogadni?
Részlet a válaszából: […] ...között kell kimutatni a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet, az Ön által javasolt megoldás van valójában összhangban az új Szt. előírásaival. A helyes könyvelési tételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.