Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen eszköz jellemzően csak elektronikusan létezik. A kriptovaluta nem tekinthető – hagyományos értelemben – fizetőeszköznek, mert fedezetét nem egy nemesfém vagy egy kormány (jogszabály), hanem a piac és a hálózat biztosítja. A kriptovalutának attól van értéke,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Kiválásos beolvadás

Kérdés: "A" társaságnak 3 belföldi magánszemély tulajdonosa van egyenlő arányban. "A" társaság összes eszköze: 1 000 000 E Ft, jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, eredménytartaléka: 350 000 E Ft, lekötött tartalék: 27 000 E Ft, adózott eredmény: 20 000 E Ft, összes kötelezettség: 600 000 E Ft. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, amelyet a "C" társaságban lévő részesedéssel fizetnek ki a tagoknak. Ezáltal a tagok "C" társaság egyenlő arányú tagjai lesznek. "A" társaságból 20 000 E Ft könyv szerinti értékű ingatlant visznek ki "B" cégbe, amivel az azonnal beolvad "C" társaságba. A kiválással létrejövő "B" cég csak virtuálisan jön létre, vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? A kiválásnál nem válik meg a tag a társaságtól véglegesen klasszikus formában, hanem marad mindenki tag, de ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti 20 E Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimumszabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik 7400 E Ft értékben. A lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből az eszközértékből még hiányzó részt: 20 000-(7400+60) = 12 540 E Ft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet? Vagy megállapodhatnak úgy is, hogy visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant és 20 000 E Ft összegű kötelezettséget? Visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant, 3x20 = 60 E Ft értékű jegyzett tőke mellett 19 940 E Ft eredménytartalékot? Jól gondoljuk, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni? A természetben kiadott részesedés egyik vagyonmérlegben sem szerepel? Kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonmérlegébe kerülő eszközök és források vonatkozásában az első variációval lehet egyetérteni, azaz a 20 000 E Ft értékű eszköz fedezete 60 E Ft jegyzett tőke, 7400 E Ft eredménytartalék és 12 540 E Ft kötelezettség legyen. (Helyes, hogy a fejlesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Támogatás vagy térítés nélküli átadás?

Kérdés: Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?
Részlet a válaszából: […] ...megjelenés érdekében stb. – szerződésben, megállapodásbanmagára vállalja (mert az adott termék várható eladási ára nem nyújt fedezetet amásik vállalkozásnál felmerülő költségekre, ráfordításokra), az Szt. 81. §-a(2) bekezdésének c) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Nyugdíjpénztári tag járandósága

Kérdés: Az Szja-tv. nem ad egyértelmű eligazítást az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések helyes adókötelezettségének megállapítására az alábbi körülmények fennállása esetén: Ha a tag adókötelesen (szja, eho) veszi fel önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítását, és a számlán jóváírt eddigi hozam a tőkét is csökkenti, mi tekinthető a fizetendő adó alapjának: a tagnak ténylegesen kifizetett tőke, vagy a befizetések összegeként képződő nyilvántartott tőke? Az elmúlt 10 év hozameredményei és a jelenlegi negatív hozamok mellett előfordulhat: - ha a tag nem régóta takarékoskodik, de már – akár adózottan is – ki szeretné venni a megtakarítást (pl. nyugdíjas 3 éven belül kér kifizetést); - vagy ha a 10 év lejártát követően már felvette a hozamot (pl. 2007 nyarán), most viszont a teljes megtakarítására szüksége lenne, ezért megszünteti a tagságát, ekkor kisebb a kifizethető tőkerész, mint ami a befizetések révén nyilván van tartva. A kérdés olyan formában is felvetődik, hogy különböző módon kell-e eljárni a tőkekifizetések utáni adókiszámításnál ott, ahol a tőke alapját munkáltatók általi befizetések, vagy ott, ahol egyéni befizetések adják, tekintve, hogy az egyéni befizetések után a tag egyszer már adókedvezményt vett igénybe, amit a hosszú távú, nyugdíjkorhatár elérésével felhasználandó megtakarítás gyűjtésének ösztönzésére kapott.
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítani: a kötelező várakozásiidőszak letelte évében és az azt követő első évben kifizetett (juttatott)bevételt, kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelésikülönbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Közhasznú társaság által működtetett szakiskola beruházása

Kérdés: A kht. – mint fenntartó – egy szakiskolát működtet. A fenntartó – túlnyomó részben – a szakiskolában tanulók létszáma alapján kapja az államtól a működéséhez szükséges normatívát, majd annak egy részét átutalja a szakiskolának. A kht. az iskola jövőbeni működtetése céljából ingatlant vásárolt, és azt a könyveiben tartja nyilván. A beszerzés pénzügyi fedezetét a normatíva iskolának át nem utalt része, illetve bérletidíj-bevétel, pénzügyi befektetések hozama biztosítja. Az ingatlan felújítását tervezik, addig azonban bérbeadás útján hasznosítják. Az ingatlanbeszerzés, illetve a felújítás pénzügyi fedezetéhez használt normatívát hogyan kell elszámolni? A kht. az iskola működésével kapcsolatban különböző költségeket számol el (megbízási díj és annak járulékai, egyéb szolgáltatások számlái). Ezek fedezetét is a normatíva jelenti, ami nem kerül átutalásra az iskolának. El lehet ezt a kht.-nél költségek ellentételezésére kapott támogatásként számolni? A felsorolt problémák a 2007. üzleti évet is érintik.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos – általameghatározott – költségeket. A kht. legfeljebb a támogatás adminisztrációjávalkapcsolatosan felmerült költségei fedezetére tarthat vissza a normatívtámogatás összegéből.Az iskola jövőbeni működtetése céljából vásárolt ingatlantnem a kht.-nak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Követelés fejében átvett ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi vállalkozás a hitelintézetek és a pénzügyivállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségéneksajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.A Korm. rendelet 6. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetés, kezelés időtartama alatt a jogot átengedőnélfelmerülő költségekre (például terv szerinti értékcsökkenési leírás) fedezetetkell nyújtania, érvényesülnie kell az összemérés számviteli alapelvnek.Az Szt. módosítása arról rendelkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Önkéntes nyugdíjpénztár kifizetése

Kérdés: Önkéntes nyugdíjpénztári tagság 1995-ben történt létesítése esetén a 10 éves várakozási idő 2005-ben lejár. A 2005-ben való felvétel esetén milyen adófizetési kötelezettség keletkezik? Az szja mellett van-e 11%-os ehofizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítani: a kötelezővárakozási időszak letelte évében és az azt követő első évben kifizetett(juttatott) bevételt [kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozamavagy értékelési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Cégvásárlás költségei

Kérdés: Cégvásárlások kapcsán gyakori, hogy a vevő átvilágítja a céget, amelynek során könyvvizsgálói, ügyvédi, ingatlanbecslői stb. díjak kifizetésére kerül sor. Kérdés, hogy ezen költségek az eladásra szánt társaságban elszámolhatók-e, vagy az eladót, vagy a vevőt terhelik, esetleg egymás között – megállapodásuknak megfelelően – megoszthatják.
Részlet a válaszából: […] ...terhelik. Az eladó átvilágítással kapcsolatos költségeire az átvilágított társaság részvényei, üzletrészei értékesítésekor kap fedezetet. Ezért az átvilágított társaság részvényeinek, üzletrészeinek értékesítéséig – az összemérés elvének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Megbízás alapján erdőtelepítés

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...ha az erdőtelepítést végző társaság a telepítés befejezésekor az erdőt eladja a magánszemélyeknek, legalább a támogatással nem fedezett bekerülési értéken.Az erdőgazdálkodó magánszemélyeket szja akkor terheli, ha az erdőt vagy annak részeit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
1
2