Beolvadáshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés:

"A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. – mint átvevő – jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék –33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?

Részlet a válaszából: […] ...A tőkeemelésnek olyan összegűnek kell lennie, hogy a jegyzett tőke növekedésén túlmenően az eredménytartalék mínuszára is fedezetet biztosítson. A tőkeemelés a beolvadással egyidejűleg megtörténhet. A tőkeemelés eszközeit és sajáttőke-elemeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...mérlegében) kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett -, adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegefedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Beolvadáskor a tulajdonosok üzletrészének kezelése

Kérdés: Az "A" kft. 50-50%-os tulajdonosa a "B" és a "C" kft. Az "A" kft. jegyzett tőkéje 5 millió forint. A tulajdonos "B" és "C" kft. könyveiben nyilvántartott üzletrész értéke, amelyet a korábbi években az "A" kft. tulajdonosai részére – üzletrészvásárlás jogcímen – megfizetett, 50-50 millió Ft. Az "A" kft.-t atulajdonos kft.-k – tulajdonrészeik arányában – beolvasztják saját kft.-ikbe. Milyen átalakulásnak minősül ez? Mi történik ebben az esetben a könyvekben nyilvántartott részesedésekkel a "B" és "C" kft.-nél? Hogyan és mikor kell kivezetni? A számviteli törvény melyik szabályozása vonatkozik erre az esetre? Van-e adózási vonzata a részesedések bármilyen módon történő rendezésének "B" és "C" kft. esetében? Kérem, hogy a tényleges üzleti események megadásával, valamint – adózási vonzat esetén – az adó kiszámításának levezetésével legyenek szívesek az üzletrészek kivezetésének menetét szemléltetni!
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségével, akkor a felértékelésből adódó vagyonnövekedést terhelő társasági adót a jogutódnak kell megfizetnie. Ennek a fedezetére a lekötött tartalékba kell a vagyonmérleg-tervezetekben fedezetet képezni (az 1. és 2., illetve az 5. és 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Bizonylatok megőrzése a társaság megszűnésekor

Kérdés: Hány évig kell megőrizni a számviteli beszámolókat, az azokat alátámasztó bizonylatokat? Kinek a feladata a megőrzés, ha a társaság megszűnik? A bizonylatokat hol kell tárolni?
Részlet a válaszából: […] ...és a megszűnés utáni iratmegőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni (a számviteli előírások szerint ennek fedezetét jelentő forrást az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni, más szervezetnek az iratmegőrzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...mint a fentiek szerintmeghatározott, az Szja-tv. előírásai szerint megadózott áttérési különbözet;– a lekötött tartalékban kell fedezetet képezni azátalakulással közvetlen összefüggésben keletkező adófizetési kötelezettségekre.Végleges vagyonmérlegAz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
Részlet a válaszából: […] ...és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztásijavaslatban fel kell tüntetni (a számviteli előírások szerint az ennekfedezetét jelentő forrást az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kellátvezetni). A vagyonfelosztás során úgy is meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...és csak pozitív összegekkel.A vagyonmérleg-tervezetben a saját tőkén belül a lekötötttartalék tételében (elkülönítetten) fedezetet kell képezni az átalakulásnapjáig várhatóan bekövetkező vagyonvesztésre, illetve az átalakulássalközvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...értéke, csökkentve a végleges vagyonmérleg-készítésig várhatóan felmerülő veszteség összegével; a lekötött tartalékban kell fedezetet képezni az átalakulással közvetlen összefüggésben keletkező adófizetési kötelezettségekre.A jogutód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Kft. betéti társasággá alakulásakor az apport értelmezése

Kérdés: Ha kft. betéti társasággá alakul át, lehet-e a vagyoni betét teljes összege apport? Mégpedig a kft. tárgyi eszközeinek egy része? Ha igen, akkor a megmaradt tárgyi eszközökkel mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...szerepelhet, valamennyi csak pozitív összeggel. Az Szt. szabályozza azt is, hogy a saját tőkén belül mire kell a lekötött tartalékban fedezetet biztosítani, illetve mennyi lehet az eredménytartalék összege. Ezek figyelembevétele mellett lehet meghatározni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése, hogy lekötött tartalékként kell kimutatni (nem is mehet az eredménytartalékba!) a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg. (A társaságnak a pótbefizetés visszafizetését is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.