7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Rezsiköltségek továbbszámlázása
Kérdés: A Számviteli Levelek 350. számában a 7055. kérdésre adott válaszban a közös költség megtérítése kapcsán azt írták, hogy az nem közvetített szolgáltatás, viszont azt sugallják, hogy az árbevétel, amikor azt írták, "annak a fedezetét a tulajdonosnak a bérleti díjban kell megkapnia". A válaszban elfelejtettek kitérni arra, hogy az is törvényes megoldás, ha a közös költséget csupán pénzügyileg közvetítik, és azt nem számlázzák, így az nem árbevétel, és nem is képezi az iparűzési adó alapját. Arról is kellett volna írni a válaszban, hogy a közös költség nagy része energiaköltség, így azt – a társasház éves adatai alapján – anyagköltségként számolta el, és csökkenti az iparűzési adó alapját.
2. cikk / 7 Lakás üdülés céljára
Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
3. cikk / 7 Ingatlanok üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos költségek
Kérdés: Ingatlanok üzemeltetésével, fenntartásával foglalkozó bt. helyesen jár-e el a következő esetekben? A saját alkalmazottal végzett takarításnál a felhasznált tisztítószereket anyagköltségként számolja el. Őrzést, portaszolgálatot, javítási, karbantartási szolgáltatást, amelyet más vállalkozótól vásárol meg, közvetített szolgáltatásként mutatja ki. Ingatlanok felújítása, átépítése esetén a felhasznált alapanyagokat anyagköltségként, a számlázott építési szolgáltatásokat közvetített szolgáltatásként, a fentiekhez kapcsolódó bútorok, eszközök beszerzését elábéként számolja el. A kimenő számlákon szerepel, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz".
4. cikk / 7 Pénzeszköz az energiaszolgáltató számláján
Kérdés: Társaságunk terhelő levelet (számlát helyettesítő okmányt) kapott az energiaszolgáltatótól, amelyben a 27/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletre, valamint a 2008. évi XL. tv. 138/A. §-ára hivatkozással 2009. július 1. és 2011. június 30. közötti időszakra hőmennyiség alapján meghatározott pénzeszköz kiegyenlítésére szólítanak fel bennünket. E levél alapján a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli. Ezek alapján társaságunk az így fizetendő összeget miként kezelje? Az időszak megjelölése alapján önellenőrzést kell-e végrehajtanunk? Mivel ez a bérbe adott ingatlanhoz kötődik, továbbszámlázhatjuk-e? Amennyiben továbbszámlázható, a mi számlánkon is a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli, vagy azt áfás tételként kell szerepeltetni?
5. cikk / 7 Építőipari gépek bérbeadása
Kérdés: A társaság építőipari gépét (földgyalut) bérbe adja egy másik társaságnak kezelőszemélyzettel. A bérleti díjról havonta állítanak ki áfás számlát. A bérleti díj tartalmazza a gép használati díját, a gépet kezelő személy (aki a bérbeadó társaság alkalmazásában áll) díját, a szükséges üzemanyag, karbantartás, javítás költségét külön elszámolás szerint. A befolyt ellenértéket a bérbe adó társaság árbevételként, fizetendő áfaként könyveli, a felmerült költségeket a megfelelő költségnemnél számolja el, azok előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezi. Helyesen járunk-e el? A kibocsátott számlán SZJ-számot tüntessünk fel?
6. cikk / 7 Szolgáltatáshoz felhasznált anyagok
Kérdés: A betéti társaság számítástechnikai szolgáltatást nyújt. Az ügyvezető a megrendelővel úgy állapodik meg a szolgáltatás árában, hogy az az előre nem látható anyagköltséget is tartalmazza. A számla viszont csak egy tételt, az egyösszegű, előre kialkudott árat tartalmazza. Helyesen járt-e el a könyvelő, aki a bejövő számlák és a szolgáltatást végzők munkalapjai alapján számolta el anyagköltségként a felhasznált számítógép-alkatrészeket? Milyen legyen a szerződés, hogy a szolgáltatásnyújtás ára tartalmazza a javításhoz, karbantartáshoz szükséges anyagok árát is? Egyáltalán szükség van a szerződésre?
7. cikk / 7 Étkezés vállalati üdülőben
Kérdés: Hogyan kell a vállalati üdülőben felszolgált étkezés költségeit elszámolni, számlázni? A társaság saját tulajdonú üdülőjében egyrészt szálláshelyet, másrészt az igénylőnek étkezést is kínál. Az étkezés úgy történik, hogy a közeli vendéglátótól megrendeljük az ebédet, amit ők kiszállítanak, az üdülőben csak az étel melegítése és felszolgálása történik. A reggelihez és a vacsorához mi vásároljuk meg az élelmiszert, amit adagolunk és felszolgálunk. Az üdülési díj külön-külön tartalmazza a szállás, illetve az étkezés díját. A szállást 15 százalékos áfakulccsal számlázzuk, de milyen kulccsal számlázzuk az étkezést?