100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése

Kérdés: Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020-2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt? A kérdező háromféle lehetőséget említ, de egyikre sem lehet igennel válaszolni. Ezért - a terjedelem korlátozott voltára tekintettel - az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket is a válaszban rögzítjük.
Részlet a válaszából: […] ...magasabb összeg kerül az adott eszköz támogatásából feloldásra.A cég nem élt a számviteli törvény azon módosításával, hogy a fejlesztésre kapott támogatást is el lehetett határolni már 2021-ben. Akkor ezzel nem kell foglalkozni 2024-ben!4. Cégünk az 1. pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...felújítási tevékenység csak a raktárépületet érintette, vagy egyéb eszközbeszerzést is magában foglalt, az sem tűnik ki, hogy a fejlesztési támogatást konkrétan mire kapták. Így a megkeresésben megfogalmazott kérdésekre egyértelmű választ nem lehet adni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Kutatás-fejlesztés költségei támogatásának elszámolása

Kérdés: A cím szerinti témával részletesen foglalkozik lapjuk 175. számában a 3670. kérdésre adott válasz, amely azt tartalmazza, hogy amíg a projekt ténylegesen felmerült közvetlen költségei nem haladják meg a kapott támogatás összegét, addig nem aktiválhatók a közvetlen költségek, azok összegével a támogatás halasztott bevételét kell csökkenteni. Ez az elszámolás az Szt. mely előírásából következik, illetve miért tér el az elszámolás a támogatásból beszerzett eszközök elszámolási szabályaitól, ahol a teljes bekerülési értéket aktiválni kell, nemcsak a támogatással ellentételezett összeget? (A két elszámolás eredményre gyakorolt hatása ugyan azonos, de eltérő eszközértéket és passzív időbeli elhatárolásokat eredményeznek.)
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz az Szt. – alaphelyzetet meghatározó – elő­írásaihoz kell visszatérni, és értelmezni azokat.A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként – az Szt. 25. §-ának (4) bekezdése szerint – a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény (Szhj-tv.) rendelkezik, amelyet módosított a 2018. évi LII. törvény is.Nem változott a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre, érdemileg változott viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Beruházáshoz kapott támogatási előleg elszámolása

Kérdés: A társaság beruházáshoz kapott előleget. A több évig folyt beruházás befejezésekor (aktiválásakor) a támogató véglegesíti a támogatást (az előleg pénzügyileg kiegészül a támogatás végleges összegére, előfordulhat az is, hogy az előlegből vissza kell fizetni). A projekt fenntartási időszaka alatt felmerülhet olyan esemény, amelynek hatására a támogatás összegéből vissza kell fizetni. Az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani. Mi az a bizonylat, amelynek hatására az előleg megszűnik, és támogatásként kell elszámolni? Hogyan kell elszámolni az ezt követően utalt összeget? Az egyéb bevételt el kell határolni, majd az eszköz élettartama alatt évente fel kell oldani. A bevétel elhatárolása mikor, milyen bizonylat alapján történik? Ha a bevétel elhatárolása különböző időpontokban valósul meg, hogyan kell a feloldást szabályozni? Mi a helyzet akkor, ha az értékcsökkenési leírás elszámolása már megkezdődött, a bevétel elhatárolása viszont még nem történt meg? Az esetleges támogatás-visszafizetést hogyan kell kezelni a feloldás során?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. előírása szerint csökkenteni.Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a támogatásként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

K+F közvetlen költsége adóalap-csökkentés

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja értelmezéséhez kérnék segítséget. Egy kft. pályázati forrásból megvalósuló kutatási-fejlesztési tevékenységet végez, 70%-os támogatási intenzitás mellett. A több éven át megvalósuló projekt tartalmaz ipari kutatást és kísérleti fejlesztést is. A kísérleti fejlesztés közvetlen önköltsége aktiválásra kerül, így ebben az esetben az elszámolt értékcsökkenés és ennek arányában elszámolt bevétel különbözetét adóalap-csökkentő tételként vesszük figyelembe. Az ipari kutatás esetében a közvetlen költséghez rendelhető adóévben kapott támogatás, juttatás összegének értelmezésével kapcsolatosan lenne kérdésem. Figyelembe kell-e venni támogatásként az adott évben befolyt projekthez kapcsolódó előleget, amit kötelezettségként tartunk mindaddig számon, amíg annak elszámolása nem történik meg, így az sem ismert előre, hogyan oszlik meg ipari kutatásra, és kísérleti fejlesztésre ez az összeg? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha adott évben felmerült közvetlen költség elszámolására a következő adóévben kerül sor, így a támogatásként befolyt összeg előző évi és tárgyévi költségek utólagos finanszírozására szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...venni, függetlenül attól, hogy az előleg csak később számolható el egyéb bevételként. A támogatás ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre történő megosztásánál a támogatási szerződés adhat támpontot. Ha egységesen 70 százalék a támogatás, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Fejlesztési tartalékot képeztünk. Gépet vásárolunk, amelynek a gyártására szerződtünk. A gép gyártása során többször is előleget fizettünk. A beruházásra adott előleg megfizetésével egy időben feloldható a fejlesztési tartalék? Ha már a gép készültségi foka megállapítható, akkor befolyásolja a feloldhatóságot? A fejlesztési tartalékot mikor kell feloldani? Amikor beruházásként könyvelünk egy értékcsökkentő tételt, illetve annak aktiválásakor, vagy a lényeg, hogy év végén feloldásra kerüljön?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése eléggé egyértelműen választ ad a kérdésre: az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. Tehát akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Online pénztárgép beszerzéséhez kapott támogatás

Kérdés: A pénztárgépet először a NAV szállítói köréből kizárt vállalkozástól rendeltük meg, a megrendeléshez kapcsolódóan előleget fizettünk. Mivel a megrendelt pénztárgép helyett másikat kellett rendelnünk, igénybe vettük ehhez kapcsolódóan a NAV 31 750 Ft-os "kártalanítását". Hogyan kell ezt a "kártalanítást", engedményezést elszámolni? Kérdés továbbá, hogy az idevonatkozó rendelet szerint eredetileg járó 50 E Ft támogatást hogyan számoljuk el, mert itt is engedményezés van a rendelet előírása szerint?
Részlet a válaszából: […] ...(VI. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 4. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján – az állam támogatást nyújtott, mely fejlesztési célú támogatásnak minősül. A rendelet 4. §-a (3) bekezdésének az előírása alapján a támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

K+F aktiválása és a támogatás

Kérdés: Társaságunk 2013-ban kísérleti fejlesztésbe kezdett, amelynek a végső célja egy új eljárás bevezetése. A számviteli politika szerint a cég a K+F költségeket aktiválja. 2013-ban a K+F felmerült közvetlen költsége 90 000 E Ft. Ebben szerepel 10 000 E Ft-tal a fejlesztéshez beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása. A támogatási határozat alapján befolyt támogatási előleg 79 000 E Ft. A K+F 2013-ban nem fejeződött be. 2014-ben a K+F felmerült közvetlen költsége 178 000 E Ft, a befolyt támogatás 75 000 E Ft. A támogatási előleggel a társaság 2014-ben elszámolt. A K+F 2014. 03. 31-én befejeződött. Mennyi a 2013. 12. 31-én aktiválandó K+F összege? Mennyi aktiválható még 2014-ben? Mennyi a bekerülési értéke a fejlesztésből megvalósult és értékesíthető új eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...2013-ban nem lehet elszámolni, azt a mérlegfordulónapon is kapott előlegként kell kimutatni. Az összes közvetlen költségnek része lehet a fejlesztéshez beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása is, ha a K+F-hez közvetlenül és kizárólagosan használják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Kutatás-fejlesztés megelőlegezése

Kérdés: A társaság 2008. évben a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon belül "Vállalati innováció támogatása" projektjavaslatot nyújtott be, amelyet az új megújuló energiát hasznosító geotermikus hőszivattyúrendszer kifejlesztésére projektként el is nyert. A projekt elszámolható költségei a szerződésben meghatározottak szerint: K+F, marketing. A projekt célja 10 db prototípus előállítása. 2008-ban anyagköltség, munkabér és járulékai merültek fel, néhány kisebb értékű tárgyi eszköz került beszerzésre. A támogatás összegéből decemberben előleget kaptunk. Helyesen számoltuk-e el a társasági adó, a számvitel szempontjából, ha a költségeket a saját előállítású eszközök főkönyvi számlára vezettük át, a beszerzett tárgyi eszközöket pedig a beruházás főkönyvi számlán hagytuk? A kapott előlegből sem számoltunk el bevételt.
Részlet a válaszából: […] ...az következik, hogy a megnyertpályázat szerinti projekt megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 4. pontjaszerinti kísérleti fejlesztésnek, kivéve a marketinget.A K+F projekt közvetlenül felmerült költségeit (ez nem csakanyagköltség, bérköltség és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
1
2