Kisvállalati adóhoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével (új beruházással) kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig az elhatárolt veszteség csökkenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Gyakorlati képzés, bruttó kötelezettség megállapítása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti. A tanulókkal tanulószerződést kötöttünk, melynek értelmében havonta a jogszabálynak megfelelő díjazásban részesülnek. Az így kifizetett összeget elkülönített főkönyvi számlára bérköltségként könyveljük. A tanulóknak kifizetett bérköltség beszámít-e a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...72. pontjának e) alpontja szerint pedig adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szht.) 4. §-a (2) bekezdéséneka) pontja alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Fejlesztés után találmányi díj

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: - a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? - a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? - a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésekre nem adható elfogadható válasz.Ha az "A" társaság megbízást adott a "B" társaságnak egy újgyártási eljárás kifejlesztésére, akkor ezért az új eljárásért a "A"társaságnak kell fizetnie a "B" társaság részére, az által számlázottösszegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Innovációs járulék csökkentése

Kérdés: Az innovációs járulék saját célú kutatásra, fejlesztésre történő felhasználása esetén bevonható-e a munkába külső vállalkozó, illetve megbízási szerződéssel szakértő? Elszámolhatók-e ezek a számlák is költségként a járulékkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése szerint a járulék évesbruttó összegéből levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körébenvégzett kutatási-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint aköltségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] ...járulék bruttó összegéből levonható összegek:a) a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatási-kísérleti fejlesztési tevékenység számviteli előírások szerint elszámolható közvetlen költségei, függetlenül attól, hogy a kutatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Innovációs járulék

Kérdés: Hogyan történik az innovációs járulék megállapítása? Költségként vagy ráfordításként kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...innovációs járulék bruttó összegéből levonható összegek: A vállalkozás saját tevékenységi körében végzett kutatási, kísérleti fejlesztési tevékenység közvetlen költsége (idetartozik a saját célra végzett alap- és alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.