Növénytermesztő, állattenyésztő egyéni vállalkozó átalakulása

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző, általános szabályok szerinti áfabesorolású egyéni vállalkozó kft.-vé kíván átalakulni. Tevékenységét tekintve növénytermesztést és állattenyésztést is folytat. A kft.-be csak a növénytermesztési tevékenységet szeretné bevinni az átalakulás során. Az eszközeinek (ingatlanok és növendék-állat-készlet) az állattenyésztéshez kapcsolódó részét nem kívánja bevinni a kft.-be, az állattenyésztési tevékenységét őstermelőként kívánja folytatni.
Kérdéseim:
- Megtehető-e, hogy csak a növénytermesztési tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó eszközöket (tárgyi eszközök, készletek) visszük be az átalakulás során létrejövő társaságba?
- A nem bevitt tárgyi eszközök (nem kis értékűek és 3 évnél korábban beszerzettek) és készleten lévő állatállomány után keletkezik-e szja- és áfafizetési kötelezettség, figyelembe véve, hogy a kimaradó tevékenységét őstermelőként tovább kívánja folytatni?
- Az őstermelői tevékenység megkezdése tekintetében milyen időpont a kívánatos? Az átalakulást követő nap, vagy lehet azt megelőző is?
- Milyen adózási következménnyel jár, ha az őstermelés nem jön létre az egyéni vállalkozás átalakulását követő napon?
Részlet a válaszából: […] ...javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül.Az Szja-tv. 49/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre, a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Egyesület támogatása szponzori szerződéssel

Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
Részlet a válaszából: […] ...és az adóelőleg, adó megfizetésével teljesül.A támogatást felajánló adózó szponzori szerződés alapján a kiegészítő sportfejlesztési támogatás (a felajánlott összeg 12,5%-a) ellenében ellenszolgáltatásra jogosult. Amennyiben ezt igénybe veszi, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] ...(2014. május 19-i fordulónappal) – ugyancsak 30 napon belül – azzal, hogy a Tao-tv.-ben meghatározott kedvezmények nem vehetők igénybe, fejlesztési tartalék nem képezhető, a megelőző üzleti év végéig fel nem használt fejlesztési tartalék társasági adóját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: A 2012. évi szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettséggel kapcsolatosan kérdezem, hogy a Start kedvezményben részesülőknek a kedvezményezett jövedelemig kell-e hozzájárulást fizetni? A korábbi években több állásfoglalást lehetett olvasni arról, hogy a Start kedvezmény összegéig ez az adónem nem terheli a kifizetést. Idén is többféle álláspontot olvastam. Az adóhivatal azt a tájékoztatást adta, hogy a korábbi állásfoglalások hibásak voltak. Ez azt jelenti, hogy a korábbi éveket önellenőrizni kell?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény előírásait kell a 2012. éviszakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapításánál számításbavenni. Az Szht. 4. §-a alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

K+F adókedvezmény

Kérdés: Egy nagyvállalat végez, illetve végzett (2007-ben, 2008-ban és 2009-ben is) K+F tevékenységet, melyek között bérköltséget is elszámol. A kft. társasági- és különadóalapját csökkentette a K+F költségekkel, ugyanakkor a Tao-tv. 22. §-ának (9) bekezdése alapján érvényesíthető adókedvezményt nem érvényesítette a társaságiadó-bevallásokban. A 2007-es év az adóhatóság által teljes egészében leellenőrzött. Hogyan érvényesítheti a kft. ezt az adókedvezményét visszamenőlegesen? Lehet-e önellenőrizni a 2008. és 2009. évi társaságiadó-bevallást? Véleményünk szerint az Art. 49. §-ának (1) bekezdése utolsó mondata alapján ezt el lehet végezni. Figyelembe vehetjük-e a 2007. évben keletkezett adókedvezmény háromnegyedét a 2008., 2009., 2010. években attól függetlenül, hogy 2007-ben nem érvényesítettük az egynegyedét? Változtat-e bármin az a tény, hogy a kft.-nek a Tao-tv. 22/B. §-ának (1) bekezdése szerinti fejlesztési adókedvezménye is van, melyet minden évben igénybe vett, vagy csak Tao-tv. 23. §-ának (3) bekezdése szerinti 70%-os szabályra kell odafigyelnünk?
Részlet a válaszából: […] ...adóévi adóból a 2008. adóévi bérköltség2,5-2,5%-a,– a 2010-2012. adóévi adóból a 2009. adóévi bérköltség2,5-2,5-2,5%-a.Ha a kft. fejlesztési adókedvezményt is igénybe vesz, akkora K+F bérköltség alapján járó (de más, az adó 70%-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Fejlesztési tartalék igénybevétele könyvelés nélkül

Kérdés: 2002. évben a kft.-nél a társasági adó elszámolásánál fejlesztésitartalék-kedvezményt vettünk igénybe, azonban elmulasztottuk könyvelni. A fejlesztés 2003-ban megtörtént. Jogos volt-e a kedvezmény igénybevétele? Kell-e önellenőrzéssel módosítani a társasági adót? A tőkeszerkezet változása miatt a közzétételt meg kell-e ismételni?
Részlet a válaszából: […] ...adóévi adózás előtti nyereség 20 százalékával, de legfeljebb 500 millió forinttal.A hivatkozott előírásból egyértelműen következik, fejlesztési tartalék címén az adózás előtti eredményt a vállalkozás csak akkor csökkentheti, ha annak összegét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

A lakásépítéssel kapcsolatban fizetett előleg elszámolása

Kérdés: Lakásépítéssel, -értékesítéssel foglalkozó cég jelentős összegű hitelt vesz fel. A bank szerződésben fedezetként kezeli a vásárlók által befizetett előleget mindaddig, amíg a lakások átadására sor nem kerül. Ekkor lehet számlázni, s a bank az előlegként befizetett összegeket a hitel törlesztésére fordítja. A cég áll szerződéses kapcsolatban a lakás vásárlójával. Az előlegként befizetett összegről kell-e számlát kiállítani? Ha nem állított ki számlát a cég, utólag az december 31-ével kiállítható-e? És a telekhányadokat hogyan kell számlázni? Jogszerű-e az a szerződés, amelyben a lakásért befizetendő ellenértékre kedvezményezettként a bankot jelölik meg?
Részlet a válaszából: […] ...is következik, hogy külön-külön tételben kell számlázni (mert különböző eszközökről van szó) a telket, a lakást, esetleg a közműfejlesztési hozzájárulásokat. Számlázni viszont csak akkor lehet, ha a szerződés szerinti teljesítés megtörtént, azaz – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.