Új termékek kikísérletezése

Kérdés: A termelőegység a beszerzett alapanyagokból újabb termékek előállításával kísérletezik. Ezek nem mindig sikerülnek. Ha sikerül is, akkor sem értékesítik. A felhasznált alapanyag maradhat anyagköltség, vagy egyéb ráfordításnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A válasz alapvetően attól függ, hogy a kérdésben megjelölt tevékenység kísérleti fejlesztésnek tekinthető-e vagy sem.A 2014. évi LXXVI. törvény (innovációs törvény) szerint kísérleti fejlesztés a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Szellemi termék vagy kísérleti fejlesztés

Kérdés: Társaságunk saját szoftverfejlesztéssel foglalkozik, a fejlesztést saját alkalmazottak és külső szoftverfejlesztő végzi. Társaságunk az ezzel kapcsolatos költségeit kísérleti fejlesztésként számolja el. A szoftver már használható és értékesíthető, de folyamatos fejlesztés alatt van, a felmerülő igények és saját ötletek alapján. Ez évben a szoftverrel kapcsolatban már létrejöttek szerződések, amelyek tárgya: szoftverlicenc biztosítása, frissítések rendelkezésre bocsátása, technikai konzultációs lehetőség biztosítása (a szoftver tulajdonjogát társaságunk nem adja át). Az ügyféligények szerint olyan funkciókat fejlesztettünk ki, amelyek a többi ügyfél számára nem elérhetők, de a funkciókhoz való licenchozzáférés a későbbiekben értékesíthető más ügyfeleknek is. Kérdések a számviteli elszámolással kapcsolatban: A kísérleti fejlesztésből szükséges-e átvezetni a szellemi termékek közé a fejlesztett szoftver értékét? A további, folyamatos fejlesztések költségeit hogyan lehet elszámolni, aktiválni? Az egyes, külön-külön kifejlesztett funkciókat lehet-e külön-külön aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...az adótörvények is, a számviteli törvény is kötelezően alkalmazandónak tekintik.Az innovációs törvény szerinti kísérleti fejlesztési tevékenység költségeit az általános számviteli előírások szerint kell a költségnem-számadásban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

K+F közvetlen költsége adóalap-csökkentés

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja értelmezéséhez kérnék segítséget. Egy kft. pályázati forrásból megvalósuló kutatási-fejlesztési tevékenységet végez, 70%-os támogatási intenzitás mellett. A több éven át megvalósuló projekt tartalmaz ipari kutatást és kísérleti fejlesztést is. A kísérleti fejlesztés közvetlen önköltsége aktiválásra kerül, így ebben az esetben az elszámolt értékcsökkenés és ennek arányában elszámolt bevétel különbözetét adóalap-csökkentő tételként vesszük figyelembe. Az ipari kutatás esetében a közvetlen költséghez rendelhető adóévben kapott támogatás, juttatás összegének értelmezésével kapcsolatosan lenne kérdésem. Figyelembe kell-e venni támogatásként az adott évben befolyt projekthez kapcsolódó előleget, amit kötelezettségként tartunk mindaddig számon, amíg annak elszámolása nem történik meg, így az sem ismert előre, hogyan oszlik meg ipari kutatásra, és kísérleti fejlesztésre ez az összeg? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha adott évben felmerült közvetlen költség elszámolására a következő adóévben kerül sor, így a támogatásként befolyt összeg előző évi és tárgyévi költségek utólagos finanszírozására szolgál?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető K+F közvetlen költségből az adóévben kapott vagy az adóhatóságtól igényelt támogatást kell levonni. Ez azonos azzal az összeggel, amelyet az ipari kutatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Informatikai program fejlesztése

Kérdés: Cégünk megrendelést kapott informatikai program fejlesztésére, amelyet saját dolgozókkal és saját eszközökkel végezne el. A megrendelő tájékoztatása szerint ez K+F tevékenységbe sorolható, de ennek megítélésében bizonytalanságaink vannak. Az informatikai program fejlesztése milyen feltételek teljesülése esetén minősülhet K+F tevékenységnek? Kérjük tájékoztatásukat a saját tevékenységi körben, de megrendelésre végzett K+F tevékenység helyes számviteli elszámolására!
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a kísérleti fejlesztéshez adókedvezmény is kapcsolódhat, különböző az adótörvények megítélése, célszerű a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését kérni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a hivatkozott törvény 36-42. §-aiban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Számlázott kutatás-fejlesztés

Kérdés: Kutatás-fejlesztési tevékenységgel bíztunk meg egy alapítványt 2009-ben. Az alapítvány két évig számlázta ennek a díját, amellyel csökkentettük az innovációs járulék összegét. A díjat a beruházási számlára tettük, majd ha befejeződik, aktiválni fogjuk kísérleti fejlesztésként. A szerződésben vállalt fejlesztés nem járt eredménnyel, az alapítvány ismételten megpróbálja azt eredményesen befejezni. Mit kell tenni a beruházási számlán lévő projekt értékével, amennyiben eredménytelenül zárul a megrendelt kutatás-fejlesztés? Az innovációs járulék két évben történő csökkentése is jogosulatlan volt?
Részlet a válaszából: […]  A válaszhoz tisztázni kell, hogy a kutatás-fejlesztésitevékenységet közhasznú minősítésű alapítvány végezte (önmagában az alapítványnem elegendő az innovációs járulék csökkentéséhez), továbbá azt, hogy a végzetttevékenység valóban kutatás-fejlesztésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Kutatás-fejlesztés közhasznú tevékenység?

Kérdés: Közhasznú besorolással rendelkező alapítvány főtevékenysége a kutatás-fejlesztés. E tevékenysége körében innovációs témájú projekteket indít, amelyek különböző nagyvállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységéhez illeszkednek. A megrendelt kutatási, fejlesztési tevékenység teljesítését követően az alapítvány az ellenértéket számlázza a vállalkozásoknak. Tekinthető-e ez az alapítvány közhasznú tevékenységének?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő -,a törvényben felsorolt cél szerinti tevékenység. A törvény 24-féletevékenységet sorol fel. Ezek között a kutatás-fejlesztési tevékenység nemtalálható!Így az alapítvány által megrendelésre végzettkutatás-fejlesztés számlázott ellenértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

K+F tevékenység a mezőgazdaságban

Kérdés: Társaságunk mezőgazdasági tevékenységet folytat. Saját tevékenységi körünkben folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység keretében kedvezőtlen adottságú termőhelyen energetikai célú ültetvényeket telepítünk pozitív gazdasági eredmény elérése céljából. Amikor az ültetvény eléri a vágásérett kort (7-10 év), ökológiai, környezeti, növényvédelmi és hozamvizsgálatokat végzünk. A projekttel kapcsolatosan az alábbi költségek merülnek fel:
1. -az ültetvénytelepítés költségei,
2. -a kutatásban részt vevő munkatársak bérköltsége,
3. -az ültetvény folyamatos ápolásának a költsége (külső vállalkozók által végzett szolgáltatás),
4. -a projekt dokumentálásához használt laptopok beszerzése,
5. -az ültetvény vadvédelmi kerítésének építési költsége.
Helyesen járunk-e el, ha az 1., 4., 5. pontokban felsorolt eszközök aktiválásra kerültek, és az elszámolt értékcsökkenést társaságiadóalap-csökkentő tételként is figyelembe vettük a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja alapján? A 2. és a 3. pontban felsorolt költségeket a K+F közvetlen költségei között számoljuk el, vagy kutatás-fejlesztésként aktiválni kell? Mivel a projekt még nem zárult le, nem lehet megítélni, hogy sikeresnek minősíthető-e a végzett kutatás.
Részlet a válaszából: […] Röviden a válaszunk az, hogy nem helyes az elszámolásravonatkozó következtetésük.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 4. pontja tartalmazza akísérleti fejlesztés értelmező rendelkezését. E szerint a kísérleti fejlesztésolyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Megrendelésre végzett kutatás-fejlesztés

Kérdés: Nonprofit közhasznú kft. fő tevékenysége kutatás-fejlesztés, amelyet áfásan számláz megbízóinak. A kft. uniós pályázat résztvevője egy nemzetközi konzorcium keretében. A kapott támogatás nem ellenérték, illetve árat nem befolyásol, ezért áfamentesnek tekintik. Levonható-e a pályázatból finanszírozott költségek áfája? Közhasznú tevékenységnek tekinthető-e a konkrét vállalati megrendelésekre végzett, számlázott kutatási-fejlesztési tevékenység?
Részlet a válaszából: […] A választ a második kérdéshez kapcsolódóan kezdjük.A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2.§-a alapján közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásbavett nonprofit gazdasági társaság is.A közhasznúsági nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Kísérleti fejlesztés közvetlen költsége

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjával kapcsolatban kérdezem. A társaságtól megrendelt kísérleti fejlesztés elvégzéséhez a társaság maga szerzi be a szükséges tárgyi eszközöket, számolja el az amortizációt, de ezekkel az eszközökkel végzett munkát több céggel végezteti el, nem a saját dolgozóival. Ebben az esetben a 7. § (1) bekezdésének t) pontja szerinti adóalap-csökkentés igénybe vehető-e a közvetlen költségként elszámolt, a kísérleti fejlesztéshez beszerzett eszközök amortizációjára?
Részlet a válaszából: […] ...leírása csak akkor lehetnea kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége, ha azt kizárólag akutatási, kísérleti fejlesztési tevékenység során a társaság sajátmunkavállalói használnák, működtetnék. Ha azt más társaságok működtetik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Kutatási költségek elszámolása

Kérdés: Orvosi kutatással foglalkozó cég végez kutatást saját magának és külső megbízó részére is. Hogyan könyveljem a kutatásra fordított költségeket, ha a költségek felmerülésekor nem mondják meg, hogy abból mi terheli a saját és mi a külső megbízók részére végzett kutatást? Hogyan fogom esetleg – évek múltán – aktiválni a saját részre folytatott kutatás eredményét, ha a költségek csak a költségnemek között kerülnek kimutatásra? Éveken áthúzódó kutatásról van szó. A kutatások nagy részét pályázati pénzekből fedezik, ahol az elszámoláskor költségnemenként kérik a kiadások bemutatását.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, nem a könyvelőt terheli afelelősség azért, mert a felmerült költségeket nem tudja a saját, illetve akülső megrendelésre végzett kutatás szerint elkülönítetten könyvelni. A külsőmegrendelésre végzett kutatás közvetlen költségeit azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
1
2
3