Átalakítás költségeinek megtérítése

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú irodaházban irodák bérbeadásával foglalkozik. Egyik bérlőjével megállapodott arról, hogy a bérleményt (az irodát) átalakítja a bérlő kérésének megfelelően. Adott pénzügyi keretig az irodaátalakítás költségei a bérbeadót terhelik, a keret felett felmerült átalakítási költséget pedig a bérlő megtéríti a bérbeadó részére, amely összegről a bérbeadó irodakialakítás költsége jogcímen számlát állít ki. Az irodaátalakítás költségei a bérbeadó könyveiben az épület értékét növelő tételként (mint felújítás) kerülnek elszámolásra. Az átszámlázott irodakialakítás értékesítése nettó árbevételként kerül könyvelésre. Abérlő által megtérített rész bekerülési költsége elszámolható-e továbbszámlázott szolgáltatásként, vagy az átalakítás teljes költségét beruházásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a 8., illetve 9. pontjában előírt követelményeknek, akkor a bérleményt magában foglaló irodaház bekerülési (bruttó) értékét növelő felújításként, illetve pótlólagos beruházásként kell a bérbeadónak elszámolnia. Itt meg kell jegyezni, hogy az irodaátalakítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Ingatlanbérlet megszűnésekor
a felújítás elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt csak az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott munkák számolhatók el a bérbe vett ingatlanon végzett felújításként, és aktiválhatók ilyen jogcímen, másrészt a bérbe vett ingatlanon csak a bérbeadó hozzájárulásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Felújítási hányad számvitele, adózása

Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására aszövetkezeti tagok által befizetett összeget a lakásszövetkezet véglegesenátvett pénzeszközként könyveli, a kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet arendkívüli bevételekkel szemben, amelyet halasztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Végleges pénzeszközátadások minősítése

Kérdés: Cégünk számos önkormányzati tulajdonú víz- és csatornahálózatot üzemeltet bérleti díj ellenében. Az önkormányzatok az üzemeltetésre átadott víz- és csatornaműveik felújításához, bővítéséhez végleges pénzátadást teljesítenek. Áfafizetési kötelezettség terheli-e ezen pénzeszközátadásokat? Ezen beruházásokhoz az önkormányzatok támogatást kapnak, amelyet szintén átadnak. Ez esetben a támogatás átadása áfaköteles-e, ha az önkormányzatok által elnyert támogatást nem terheli áfa?
Részlet a válaszából: […] A pénzátadás ellenértékké, és így áfakötelessé minősítése a felek közötti szerződéstől, megállapodástól függ. Ellenérték, és így áfaköteles az átadott pénzösszeg akkor, ha mögötte konkrét megrendelés húzódik, azért a pénzösszeget adó fél a pénzösszeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.