3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Munkavállalók kirendelése más céghez
Kérdés: A munkaszerződéssel eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek? Hogyan kapcsolódnak a költségek a két munkáltató között? A konkrét esetben "A" fuvarozással foglalkozó kft. két munkavállalóját "B" szintén fuvarozással foglalkozó céghez rendeli munkavégzésre. A munkával kapcsolatos eszközöket (kamion) a "B" munkáltató biztosítja. Az "A" kft. szeretné a bérrel kapcsolatos költségeket átterhelni a "B" cégre, mivel ott jelentkezik bevétel.
2. cikk / 3 Közösen foglalkoztatott munkavállalók
Kérdés: Két cég közösen foglalkoztat munkavállalókat. Azt, hogy hogyan működik az Mt. alapján az elszámolás a cégek között, tudjuk. Arra azonban nem találtunk előírást, hogy a számvitelben ezt hogyan kell kezelni, elszámolni? Mi a következők szerint járunk el: az a cég, amelyik vállalta, hogy alkalmazza a munkavállalókat, az elszámolja a bért és járulékait a megfelelő költségek között, a megállapodás szerinti átalányösszeget, amikor megérkezik a bankba, bevételként könyveli, a kifizető cég elszámolja költségként (de milyen költségként, milyen bevételként?). Van áfafizetési kötelezettség? Számlázni kell? Megoszlanak a vélemények.
3. cikk / 3 Egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés: A cég 2011-ben a nyári mezőgazdasági idénymunkára harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatott egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az alkalmi munkavállalók teljesítmény arányában kapták napidíjukat, több esetben a Tao-tv. 3. sz. mellékletében definiált minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékben. A munkavállalók után a napi 500 forint közterhet befizettük. Amennyiben a cég a társasági adó alapját megnöveli a különbözettel, szabályszerűnek tekinthető-e az elszámolás?
