Közvetlen önköltségbe tartozó tételek

Kérdés: Cégünk baromfit neveltet, felvásárol, majd ezen állomány egy részét bérvágatja, szortírozza, csomagolja, és ezt követően a késztermék egy részét belföldön értékesíti, jelentős részét exportálja. A készterméket hűtőházban tárolja előhűtött, illetve fagyasztott termékként. A cégnél a termékekre vonatkozóan év közben mennyiségi nyilvántartás nincs, csak értékbeli. A közvetlen költségeket az 5. számlaosztályban gyűjtjük, elkülönített számlákon.
1.
Véleményük szerint ebben a vertikumban besorolhatók-e a közvetlen költségek közé az alábbi tételek:
- -hűtőháznak fizetett bérleti díj, illetve árumozgatási díj,
- -a baromfit a bérvágóhelyre, hűtőházba juttató szállítási költség,
- -a csomagolási költség,
- -az exportálással kapcsolatos költségek, exportjutalék költsége (az értékesítőknek fizetett).
Az önköltség-számítási szabályzatot szeretnénk elkészíteni, és a közvetlen költségek besorolásánál merült fel a kérdés.
2.
Év végére az előhűtött baromfit sikerült értékesíteni, de a fagyasztott baromfiból jelentős eladatlan készlet keletkezett, melyek szavatossági határideje arra késztet, hogy az eladási árak csökkentésével értékesítsük a zárókészletet, melyet elkülönítve tárolunk. A várható eladási árak csökkenése miatt mikor és milyen jogcímen értékelhetem le a közvetlen önköltségen értékelt zárókészletemet? Mire figyeljek, és milyen dokumentumok szükségesek az értékeléshez? Le kell ezt értékelni, vagy az eladási áron keresztül az árrés csökken, az önköltségen értékelt készletet nem is kell változtatni? Értékvesztés vagy selejtezés történik a leírt esetben?
Részlet a válaszából: […] ...megkötött értékesítési szerződéseik vannak, melyekben az eladási ár alacsonyabb a késztermék közvetlen önköltségénél, akkor mérlegfordulónapra vonatkozóan a készterméket értékvesztéssel le kell értékelni a várható eladási árra (az eladási ár véglegessé válik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Értékpapírok értékvesztése

Kérdés: A vagyonhasznosító kft.-nél az év végi értékelés során megállapítást nyert, hogy az értékpapírok egy részénél a nyilvántartási érték magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában azok piaci értéke. A különbözet összegében értékvesztést számoltunk el, amellyel a társaságiadó-alapot nem növeltük. A kft. számviteli politikája minden értékvesztést jelentősnek minősít. Amikor az értékpapír-állományból értékesítés történik a jövőben, akkor arányosan vissza kell írni a korábban elszámolt értékvesztést. Helyesen jártam el?
Részlet a válaszából: […] ...lehet értékvesztéstelszámolni, illetve a korábban már elszámolt értékvesztést visszaírni, amelyértékpapírok a mérlegfordulónapon a könyvekben szerepelnek. Annál azértékpapírnál tehát, amelyet év közben értékesítenek, nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Betétdíjas göngyölegek értékvesztése

Kérdés: Társaságunk tevékenysége során belső anyagmozgatásra görgős konténereket használ, amelyeket tárgyi eszközként tartunk nyilván. Itt értékcsökkenést számolunk el. Vannak olyan konténerek, amelyeket göngyölegként mutatunk ki, mert elhagyják telephelyünket, partnercégünk és cégünk közötti oda-vissza szállítást szolgálják. Csak az esetleges hiányt számlázzuk. A partnercég a göngyöleg árát az általa vásárolt termék árában fizeti meg, 4 év alatt. Ez idő alatt a göngyölegekkel kapcsolatosan költség nem épül be a termék önköltségébe. 4 év elteltével a göngyöleg nem használható tovább, értékvesztésként a 4. év végén elszámoljuk. Így az árbevétel elszámolása és a költség elszámolása eltér egymástól. Hogyan oldható fel számvitelileg ez az ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...értékvesztéstkell elszámolni,– ha a betétdíjas göngyöleg bekerülési értéke, illetve könyvszerinti értéke az üzleti év mérlegfordulónapján jelentősen és tartósanmagasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert piaci értéke, – ha a betétdíjas göngyöleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Devizás tételek év végi értékelése

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha év végén a devizában fennálló követeléseket, illetve kötelezettségeket a december 31-ei MNB-árfolyamra átértékeljük, és ezt egy gyűjtőszámlával szemben könyveljük? A gyűjtőszámla egyenlegének megfelelő árfolyamnyereséget elhatároljuk, ha árfolyamveszteség, és a számviteli politikában jelentősnek minősítettük, akkor könyveljük, ha nem jelentős, nem könyveljük? Helyes-e, ha a vevő, a szállító december 31. és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendeződik, akkor a december 31-e és a pénzügyi rendezés közötti árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...atovábbiakban: külföldi pénzértékre szóló eszközt), illetve külföldi pénzértékreszóló kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a (4)-(6)bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni,amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Társaságunk Pénzpiaci Alap befektetési jegyet vásárolt. A letéti igazoláson szereplő adatok: piaci érték (ennyiért vettük): 34 400 000 Ft; kibocsátáskori érték 20 000 000 (20 000 000 db); piaci ár 1,72 Ft/db. A bank által visszaigazolt december 31-ei piaci ár: 1,82 Ft/db. A befektetési jegyet hogyan könyveljük és szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...akkor lehet (kell) kamatbevételt (kamatráfordítást)elszámolni, ha azt ténylegesen megfizették, illetve ha tárgyévre járó hozamot amérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendezték.Így a bank által közölt december 31-ei piaci árat (1,82...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Értékvesztés visszaírása engedményezéskor

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?
Részlet a válaszából: […] ...történő követelésértékesítéskor nem lehet az adóst, a vevőt minősíteni. (Kivételes eset az, ha a követelésértékesítés a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban van, mert akkor az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Külföldi hitel árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A külföldi tulajdonosok a kft.-nek 1996-ban hitelt nyújtottak, amelynek összegét valutában fizették be. A pénzügyileg nem realizált árfolyamveszteséget (amely a mérlegforduló napján keletkezett) kell-e könyvelni? Ha igen, ezt időbeli elhatárolásként kell-e számba venni, és kell-e céltartalékot képezni rá?
Részlet a válaszából: […] ...nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz kapcsolódó – hiteltartozások esetén a tárgyévben, a mérleg-fordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és egyéb ráfordításként elszámolt árfolyamveszteség teljes összegét aktív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az Szt. 54. §-a alapján értékvesztést kell elszámolni. Amennyiben korábban már értékvesztést számoltak el, és a mérleg-fordulónapi értékeléskor azt állapítják meg, hogy a piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...23. számában a 451. kérdésre adott válaszban.)Az új Szt. 38. §-a (3) bekezdésének f) pontjából törölve lett "az üzleti év mérlegfordulónapjáig" szövegrész, amely azt jelenti, hogy az eredménytartalékból le kell kötni a mérlegkészítés időpontjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.