8316 . . Számla kiállítása peresített követelés esetén

Kérdés: A kft. szerint a megrendelő a korábban kibocsátott számlákat csak részben egyenlítette ki, majd kijelentette, hogy az ez után kiállítandó számlákat nem fogadja, nem ismeri el. A kft. bírósághoz fordult. A bíróság kötelezte a megrendelőt az elvégzett munkák ellenértékének a megfizetésére, a megrendelő ennek ellenére nem fizetett. Mikor és milyen teljesítési nappal állítsa ki a kft. a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések kivételével – a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket is.Ha ezen, a bíróság által jogerősen megítélt követelések a kft. által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Hitelmoratórium alatti kamat elszámolása

Kérdés: A társaság élt a kormányrendelet alapján a hitelmoratóriummal. Az év egy részében, december 31-ig bezárólag nem törleszti a hitelt, és kamatot sem fizet. A hitelek terhe 2020. januártól legfeljebb ugyanannyi lesz, mintha nem is lett volna törlesztési szünet. Az időközben felhalmozódott kamatok és esetleg a moratórium időszakában felmerülő egyéb költségek futamidő-hosszabbítással fizethetők meg oly módon, hogy a kamatra kamat nem számolható fel. 2020. évben meg nem fizetett, ráfordításként előírt kamatot a könyvekben kötelezettségként, vagy időbeli elhatárolásként kell kimutatni? Véleményem szerint a meg nem fizetett kamatot és járulékos költségeket kötelezettségként kell a könyvekben kimutatni. Célszerű vagy önálló főkönyvi számlán, vagy a hitelanalitikában önálló tételként szerepeltetni, mert ez olyan tétel, amelyet további kamat nem terhelhet, a gazdálkodónak 2021. január 1-je után ezzel kapcsolatban "kamatmentesen" fizetési kötelezettsége keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 44. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja után merül fel, kerül számlázásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...467).Az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése szerint az egyéb követelések között kell kimutatni a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket is, a 77. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti követelések kivételével....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...által számlázott építési-szerelési munkákat igénybe vett szolgáltatásként kell az 5. számlaosztályban elszámolni, amennyiben a mérlegfordulónapig a tárgyévben épített lakások, üzletek értékesítése nem történt meg, a saját termelésű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Bíróság által megítélt követelés

Kérdés: A vevő nem ismerte el a teljesítést, így azt pereltük. A bíróság követelésünket jogosnak ítélte, és végzésével kötelezte a vevőt az ellenérték megfizetésére. A jogerős bírósági ítélet alapján számlázhatunk, az áfa felszámításával? Akkor is, ha a vevő továbbra sem fizet?
Részlet a válaszából: […] ...(8) bekezdése alapján egyéb követelésként kell kimutatni a peresített követelésekből a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket.A jogerőre emelkedett peresített követelés kapcsolódhat termékértékesítéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Elszámolásra kiadott készpénz

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatainak adatait.Az elszámolásra kiadott készpénzzel kapcsolatos elszámolási kötelezettséget úgy kell szabályozni, hogy a mérlegfordulónapon ilyen jogcímen követelés a mérlegben – lehetőleg – ne szerepeljen. Ha mégis van, a követelésekre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Kölcsön azonos tulajdonosú kft.-k között

Kérdés: Nyújthatnak-e kölcsönt az azonos tulajdonosú kft.-k egymásnak? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...a kamat mértékére, számítására, fizetésére vonatkozó szabályok, és a pénzkölcsön visszafizetésének garanciái, fedezete. (A mérlegfordulónapi értékelés során ezekre tekintettel kell lenni, de esetleges peresítés során is nélkülözhetetlenek.)Az azonos tulajdonos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Devizás tételek időbeli elhatárolása

Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...között könyvelni (T 522, 466 – K 4545). Ha a bérbeadóval szembeni tartozást 2016. 12. 31-ig nem egyenlítik ki, akkor azt a mérlegfordulónapi euróárfolyamon át kell értékelni (devizás kötelezettség átértékelése).A mérlegfordulónap előtt felmerült, elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében használnak majd fel, akár eszközbeszerzésre, akár szolgáltatás igénybevételére, akkor ennek a meglévő devizának a mérlegfordulónapi értékelés során meghatározásra kerülő, nyereségjellegű különbözete a cél szerinti tevékenység pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...adónál: T 384 – K 973 (a mérlegforduló­napig nem rendezett kamat: T 3913 – K 973),– a lízingbe vevőnél: T 872 – K 384 (a mérlegfordulónapig nem rendezett kamat: T 872 – K 4821).A lízingbe vevő a rendeltetésszerű használatbavételkor köteles a lízingelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.
1
2
3