5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Befektetési jegy havonta közölt árfolyama
Kérdés: A vállalkozás OTP-s pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapírszámla-kivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet - ismereteim szerint - nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni? (Lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá.) A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
2. cikk / 5 Befektetési jegy havonta közölt árfolyama
Kérdés: A vállalkozás OTP pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapír számlakivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet - ismereteim szerint - nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni (lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá)? A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
3. cikk / 5 Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás
Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
4. cikk / 5 Üzletrészvásárlás osztalék beszámításával
Kérdés: A kft. 2003 márciusában – nem tartós befektetésként – 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?
5. cikk / 5 Részesedés részletre vásárlása
Kérdés: Szövetkezetünk 2001-ben részvényeket vásárolt részletre. A részvénykönyvben az átvezetés megtörtént. A részvényeket a teljes vételár kiegyenlítéséig az eladó letétbe helyezte. A részletfizetések negyedévenként esedékesek. A vásárolt részvények az adásvételi szerződés időpontjában nyilvántartásba vehetők-e, ha azok teljes vételárát még nem egyenlítettük ki?