15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Gépjárművek forgalomból történő kivonása
Kérdés: Társaságunk teherfuvarozással foglalkozik. A gépjárműveket a tárgyi eszközök között tartja nyilván, azok élettartamát 5 évben állapította meg, az értékcsökkenést – a maradványértéket nullának tekintve – lineáris leírást alkalmazva számolja el. Mi a teendő akkor, ha a gépjárművet kivonják a forgalomból? A forgalomból történő kivonás időszaka alatt is tárgyi eszközként kell nyilvántartani a gépjárművet? Kell-e ezen időszak alatt értékcsökkenést elszámolni?
2. cikk / 15 Mikor adható a háromezer forintos belföldi napidíj?
Kérdés: Egy csomagszállítással foglalkozó vállalkozás (fő tevékenysége: 5320 '08 Egyéb postai, futárpostai tevékenység) hat órát meghaladó munkavégzés esetén a gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott alkalmazottai részére fizethet-e 3000 forint adómentes napidíjat? A gépkocsivezetők teljes munkaidejük alatt a csomagokat szállítják. Van, aki városon belül, és van, aki 2-3 város, település között végzi a munkáját naponta. Úgy értelmezzük, hogy a csomagszállítás az áruszállítással egy tekintet alá eső tevékenység, hiszen a dolgozók gépkocsivezetőként ténylegesen egész nap csak ezt a tevékenységet végzik. A munkavégzés 3,5 tonna alatti teherbírású gépjárművekkel történik. Kifizethető-e ebben az esetben a 3000 Ft-os napidíj, és az Szja-tv. 3. melléklete II./3. pontja szerinti, igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül? Számít ebben az esetben, hogy a dolgozó lakhelye, tartózkodási helye hol van? Esetlegesen ugyanabban a városban van, ahol egész nap végzi a futárpostai tevékenységét? Összefoglalva: Ebben az esetben adható-e a 3000 Ft napidíj adómentesen?
3. cikk / 15 Kiszállítás járműveinek minősítése
Kérdés: Ügyfelünk internetes bútorkereskedelemmel foglalkozik. Kérem szíves segítségüket az értékesített bútorok kiszállításához beszerzett tehergépjárművek könyvviteli besorolását illetően! Véleményem szerint a kereskedés jellege miatt ezek az eszközök közvetlenül szolgálják a vállalkozást, emiatt műszaki járműnek minősülnek.
4. cikk / 15 Mobil házak értékcsökkenési leírása
Kérdés: Egyik ügyfelem kempingszolgáltatással (szálláshely-szolgáltatással) foglalkozik. Most úgy döntött, hogy mobil házakat is vásárol, és azt is hasznosítja majd szálláshelyként, illetve mobil házként. Ez egy motor nélküli kis mobil ház, amely motorral rendelkező gépjárművel húzható. Ebből következik, hogy le is parkoltatható, lakható. Társasági adó szempontjából kérdés, hogy ez hány év alatt amortizálható? Hány százalék lehet ennek a mobil háznak az értékcsökkenése? Ennek kiadásként történő hasznosítása hány százalékos áfakulcs alá esik?
5. cikk / 15 Vásárolt személygépkocsi készleten
Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!
6. cikk / 15 Cégautó
Kérdés: Cégautóadóval kapcsolatos a kérdésem. Mely járműveket tekintjük személygépkocsinak a cégautóadó szempontjából? Erre a törvény az alábbi választ adja: "A négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. A kizárólag elektromos üzemű gépjármű nem tekinthető személygépkocsinak a cégautóadó szempontjából". Egy kft. rendelkezik egy olyan típusú gépjárművel, aminek az együttes tömege 3050 kg és 8 személyes. Besorolása M1, személyszállító gépkocsi. A kft. olyan szolgáltatást végez, ahol szerszámgépeket szállít a gépjárművel, illetve a partnereknél szerelési, karbantartási tevékenységet lát el. Jelenleg a nyolc ülés a gépjárműben van, de bármikor kivehetők. A kereskedőcég – ahonnan a gépjárművet vásárolta a kft. – azt az információt adta, hogy mivel a gépjármű meghaladja a 2500 kg-ot, nem szükséges cégautóadót fizetni. Fentiek alapján valóban nem kell erre a gépjárműre cégautóadót fizetni?
7. cikk / 15 Személygépkocsi vagy teherautó?
Kérdés: A furgon jellegű gépkocsit a beszerzéstől (2003-tól) személygépkocsiként kezeltük áfa szempontjából, 2009-től megfizettük utána a cégautóadót. Kétségeink ez évben merültek fel, amikortól a szervizszolgáltatás számláján az szerepelt, hogy az áfa 50 százaléka visszaigényelhető. Mi a teendő, ha rosszul állapítottuk meg a besorolást, és nem személyautó, hanem teherautó?
8. cikk / 15 Kapcsolódó vállalkozás, kapcsolt vállalkozás
Kérdés:
Hogyan kell értelmezni a 2004. évi XXXIV. tv. a kis- és középvállalkozásokról (Kkv-tv.) 4. §-ának (2)-(5) bekezdéseit transzferárképzési szabályzat és nyilvántartás, valamint az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség szempontjából abban az esetben, ha a négy különböző gazdasági társaságban ugyanazok a tagok vannak, és közöttük szülő-gyermek és testvéri kapcsolat áll fenn? Tehát egyik társaság sem áll a másikkal befektetési viszonyban, az ügyvezető a tagok egyike, a szavazati arány nem tér el a tulajdonaránytól. Van olyan társaság, amelyik napi, másik eseti gazdasági kapcsolatban áll egymással. Amennyiben értelmezhető közöttük a kapcsolódó vállalkozás, úgy minden egyes társaságra fennáll a fenti kötelezettség?
9. cikk / 15 Cégautó átminősítése készletté
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az egyik cégautónkat (amire eddig értékcsökkenést számoltunk el, a cég nevén lett forgalomba helyezve) átminősítsük a készletek közé? Korábban új gépkocsiként vettük meg, az áfáját nem helyeztük levonásba. Ha visszaminősítenénk készletté, és mint használt gépkocsit értékesítenénk – mint gépjármű-kereskedő cég –, akkor az értékesítéskor a különbözet szerint adóznánk. A készleten lévő gépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni?
10. cikk / 15 Magáncélú használat számlázása
Kérdés: A gazdasági társaság a munkavállalója részére gépjármű magáncélú használatára tekintettel számlát állít ki. Milyen SZJ-számot kell a számlán feltüntetni?
