Adóhatósági eljárás jogszerűsége

Kérdés: A kft. Németországban végzett munkát, 2016. évben milliárdos árbevételt ért el, majd a német féllel vitába keveredett, amelynek per lett a vége. 2017. évben már nem volt árbevétele a cégnek, a működési költségeket és a perrel kapcsolatos kiadásokat tulajdonosi kölcsönből fedezte. Jelentős összegű veszteség halmozódott fel, és negatív lett a saját tőke. 2017. évben elhunyt a kft. tulajdonosa. A hagyatéki eljárás elhúzódott, az örökösök 2020. évben lettek a kft. tulajdonosai, és intézkedhettek a kft.-vel kapcsolatban. A németországi per megegyezéssel zárult, de a kft. csekély összegű kompenzációt kapott, ami a felhalmozott veszteség kis részét fedezte. Az örökösök 2020. évben a kft. negatív saját tőkéjét a tulajdonosi kölcsön terhére rendezték. A németországi piaci helyzet és a Covid-19-járvány miatt ellehetetlenült a kft. helyzete. Ezért 2020. augusztus 1-jén a végelszámolással történő megszűnés mellett döntött. A NAV ellenőrzést hajtott végre a társaságnál. A NAV szerint a kft. adójogi szempontból nem jogszerűen, nem a törvényes előírásoknak megfelelően járt el a kötelezettség rendezése során, amikor a tagokkal szemben fennálló kötelezettségeit a Ptk. 3:189. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, tőkeemeléssel rendezte. A társaság valójában a saját tőke emelésének látszatát csak azért alakította ki, hogy a valóságban megtörtént tagi kölcsön elengedéséhez kapcsolódó társaságiadó-fizetési kötelezettséget elkerülje. ASzámviteli Levelek 361. számában a 7228. számú kérdésre adott válaszukban a következőket írják: "A tagikölcsön-követelés elengedése helyett egyszerűbb megoldás a Ptk. 3.99. §-ának (1) bekezdése alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak tekinthető tagikölcsön-követeléssel történő tőkeemelés. Ez esetben azonban a tőkeemelést a végelszámolás megindítása előtt úgy kell végrehajtani, hogy a jegyzett tőke emelése a cégjegyzékbe a cégbíróságon a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően bejegyzésre kerüljön." Lehetséges, hogy egy jogszerű eljárást (mint amit Önök is javasolnak) a NAV nem jogszerű joggyakorlássá minősítsen? A Ptk. 3.99. §-a (1) bekezdése alapján indított jegyzett-tőke-emelést és tőketartalék-növelést, ha azt a cégbíróság bejegyezte, megtámadhatja a NAV? Látszat vagy valóság egy cégbírósági eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...követelés jogosságát az adós, a társaság elismerte. Ezen követeléssel a tag szabadon rendelkezik, azt nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaságban a jegyzett tőke növelésére, emelésére is fordíthatja, ha az adott esetben a társasági szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Kriptovalutához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A kriptovaluta nem jogszabály által meghatározott fizetőeszköz, értékpapír vagy birtokba vehető dolog, és csak virtuálisan létezik. Ezért tekinti a szakmai álláspont a kriptovaluta-ügyleteket követelésnek, méghozzá vásárolt követelésnek (nem felel meg az Szt. 29. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó a szüneteltetés időtartama alatt. A kft. bejegyzését követő öt évig az alapító egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, valamint nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt. A kft. előtársaságként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének k) pontja szerint a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Tőkeemelés nem pénzbeli hozzájárulással – könyvelés

Kérdés: A társaság a Gt. 13. §-a (2) bekezdése alapján egy másik társaság részére nyújtott kölcsönből származó követelésével nem pénzbeli hozzájárulásként tőkeemelést hajtott végre. A nem pénzbeli hozzájárulással egyrészt a jegyzett tőke, másrészt a tőketartalék növekedését határozták el a tulajdonosok. Hogyan kell könyvelni a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést az apportáló tulajdonosnál, illetve az apportot kapó társaságnál, tekintettel a jegyzett tőkére, a tőketartalékra?
Részlet a válaszából: […] ...apportáló társaságnál:– az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján: a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét a rendkívüli bevételek között kell kimutatni; a kölcsönből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Tőkeemelés késztermékapporttal

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi gazdasági társaságban kíván tulajdonjogot szerezni tőkeemeléssel. A tőkeemelést késztermék apportálásával biztosítják. A megállapodásuk szerint az apportként kezelt késztermékeket egy éven belül kell kiszállítani, külön ütemezés szerint. Az apportálás alapelszámolása: T 17 – K 981 és T 881 – K 26. Itt előbb lesz a bejegyzés, mint az apport rendelkezésre bocsátása. A cégbejegyzéssel egyidejűleg hogyan kell könyvelni? Mikor lehet a 881. számlán elszámolni, ha nem történik meg egy tételben az átadás? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi gazdasági társaságban történő tőkeemelés eseténis a gazdasági társaság létesítő okiratában, ahhoz kapcsolódó taggyűlési (ezzelegy tekintet alá eső) határozatban rögzíteni kell – többek között – a magyartársaság által emelni kívánt jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Egyéni cégbe követelés, kötelezettség bevitele

Kérdés: A korábban egyéni cégként működő egyéni vállalkozó módosította – a törvény értelmében – alapító okiratát, és korlátolt felelősségű egyéni cégként folytatja a tevékenységét az Szt. és a Tao-tv. elő­írásainak megfelelően. Erre a napra lezárásra került egyéni vállalkozóként az Szja-tv. szerint a könyvelése és az adófizetési kötelezettsége. A 4607. kérdésre adott válaszukat figyelembe véve tisztázatlan számunkra, hogy az eszközökön túlmenően a követeléseket és kötelezettségeket (például lízing) is viszi-e a korlátolt felelősségű egyéni cégbe jogutódként?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, a korlátolt felelősségű egyéni cégnem jogutódja az egyéni vállalkozásnak.Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozása megszűnésévelegyidejűleg egyéni céget alapít. Az egyéni cégbe (mint általában a gazdaságitársaságba) csak eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Apport átadásának/átvételének könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz az, hogy az apport átadásának/átvételénekkönyvelésében nincs változás. A Gt. szerint a gazdasági társaság alapításához valamennyitag (részvényes) vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok (részvényesek)vagyoni hozzájárulása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás megszüntetéséről. Ha erre lehetőség lenne, akkor avégelszámolási eljárás megszüntetését követően a beltag dönthetne a másgazdasági társasággá történő átalakulásról, az átalakulás során a tagi kölcsönemiatti követelése apportálásáról. Ez lehetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Egyéni vállalkozás eszközeinek apportálása

Kérdés: Egyéni vállalkozásom tulajdonában lévő eszközökből szeretnék egy kft.-be törzstőkeként apportot bevinni. Ezek az eszközök a vállalkozásom könyveiben túlnyomórészt nulla értéken szerepelnek, azonban az apport meghatározásakor, mivel működő eszközökről van szó, lehetséges-e piaci értéket meghatároznom? Az említett esetben áfa, szja szempontjából milyen előírások vonatkoznak egyéni vállalkozóként rám?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok szerint kell adózni.Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek minősül az ingó vagyontárgygazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nempénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
1
2