Telephelynek minősül-e az eltérő településen lévő saját tulajdonú ingatlan?

Kérdés: Részvénytársaságunk fő tevékenysége 6420 Vagyonkezelés. Az általunk nyújtott számviteli szolgáltatást igénybe vevő két kft. fő tevékenysége 6832 Ingatlankezelés, valamint 6832 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Mindhárom gazdasági társaság székhelye Mosonmagyaróvár, a saját tulajdonú egységeik, amelyek bérleti formában üzemelnek, a városon kívüli településeken vannak, nem telephelyeik. Keletkezik-e helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségük a bérleti formában üzemelő, székhelyen kívüli településeken?
Részlet a válaszából: […] Ha jól értjük, a kérdés arra vonatkozik, hogy a székhely szerinti településtől eltérő településen lévő, bérbe adott, saját tulajdonú ingatlan telephelyet keletkeztet-e az iparűzésiadó-kötelezettség szempontjából, függetlenül attól, hogy ezen ingatlan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozónak.Az Evtv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni cég a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át. Így személyes kft.-vé is. A (2) bekezdés alapján az átalakulás során az egyéni cég köteles az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé

Kérdés: Az Áfa-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, aki jelentős tárgyi eszközzel és megvalósított pályázatban előírt kötelezettséggel rendelkezik, hogyan tud átalakulni kft.-vé?
Részlet a válaszából: […] ...történő bejegyzéssel jön létre. És ha már létrejött az egyéni cég, akkor a Gt. rendelkezései megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá (kft.-vé) alakulhat át. Az átalakulás során az egyéni cég köteles a Gt. előírásai mellett az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Pénzforgalmi számla fióktelepnél

Kérdés: Kötelezett-e egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe pénzforgalmi számla nyitására, azaz kell-e neki belföldi pénzforgalmi számlával rendelkeznie? Az Art. 38. §-a alapján pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, ideértve az egyéni vállalkozót is.
Részlet a válaszából: […] ...magyarországi fióktelepét a belföldicégnyilvántartásba bejegyezték, önálló cégformaként, így az jogi személyiséggelnem rendelkező gazdasági társaságnak tekintendő.A fióktelep pénzforgalmiszámla-nyitási kötelezettsége azArt. egyéb rendelkezéseiből is következik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Közhasznú társasági forma megszűnése késedelemmel

Kérdés: 2009. június 30-val a Gt. szerint a közhasznú társaság mint gazdasági forma megszűnt. A közhasznú társaságoknak eddig az időpontig át kellett alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá. Az általunk könyvelt közhasznú társaságnál az átalakulásról szóló alapítói határozatot a cégbíróságra beadták. A cégbíróság ügyfelünket hiánypótlásra szólította fel, amit elmulasztott teljesíteni. Emiatt a cégbíróság 2010-ben elrendelte a társaság kényszer-végelszámolását. A határozat nem visszamenőleges, és még nem emelkedett jogerőre. A társaság adószáma alatt jelenleg is két cégnév szerepel a cégnyilvántartásban: egyiknél közhasznú társaság a társasági forma, másiknál nonprofit közhasznú társaság "bejegyzés alatt" megjegyzéssel. A közhasznúsági fokozatot a cégbíróság nem jegyezte be az év végével, így az (gondolom) elveszett a társaság számára. A közhasznú társaság 2009. évi zárásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel: A közhasznú társaságot a cégbíróság ugyan eltiltotta a működéstől, de az eltiltó végzés még nem emelkedett jogerőre. Ezek szerint a közhasznú társaság még a mai napig (a végzés jogerőre emelkedése napjáig) működik? Vagy miként kezelendő a társaság életében a 2009. július 1-jétől 2009. 12. 31-ig (vagy a végelszámolás kezdőnapjáig) eltelt időszak? Mi a helyes eljárás ebben az esetben, milyen adóbevallásokat kell a társaságnak beadnia és mikori dátummal? Szükséges/lehetséges 2009. június 30-val zárást készíteni, adót kalkulálni? Meg kell (lehet) különböztetnünk számviteli vagy adózási szempontból a június 30-ig terjedő és az azt követő időszakot? Jól értelmezzük-e a törvényt, hogy a második féléves működése során az általános gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók? Tehát a 2009. II. félévi adó számításakor már nem vehető figyelembe a Tao-tv. 13. §-a, mivel azt hatályon kívül helyezték. A 13/A. §-a pedig nem vonatkozik a társaságra, mivel az nem közhasznú. Ebben az esetben két beszámolót is közzé kell tenni, avagy csak az év végi beszámolót? Két adóbevallást kell beadni, vagy csak év végével? A 2009-es év végi társasági adó-bevallás elkészítésekor a korábban adómentesen képződött saját tőke összegével meg kell emelni az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...a közhasznú társaság nonprofit gazdasági társaságkénttörténő bejegyzése 2009. december 31-ig nem történt meg (a cégjegyzékben"bejegyzés alatt" megjegyzés szerepel, de közhasznú társaságként is szerepelmég a cégjegyzékben), továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Nonprofit kft. veszteségrendezése

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tulajdonosa 3 önkormányzat. A társaság nem végzett vállalkozási tevékenységet. 2007-2008. években akkora veszteséggel zárt, hogy a saját tőke mindkét évben negatív lett. A tulajdonosok pótbefizetésről hoztak taggyűlési határozatot, de később észrevették, hogy a pótbefizetést a társasági szerződés nem szabályozta. Egy önkormányzat utalt pótbefizetés címén összeget, a másik kettő csak a megszavazott működési támogatást utalta át. A 2009. évi eredmény várhatóan pozitív lesz. Mit kell könyvelni ebben az esetben? Elszámolható-e a pótbefizetés a tőketartalékba?
Részlet a válaszából: […] A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft.-re ugyanazonGt.-beli és számviteli előírások vonatkoznak, mint a nem nonprofit kft.-re.A Gt. 120. §-ának (1) bekezdése szerint a társaságiszerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésérepótbefizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.