Önkormányzati támogatásból óvodafűtés korszerűsítése

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság. Önkormányzati támogatásból elvégeztük a helyi óvoda fűtés-korszerűsítését. Milyen számviteli elszámolás mellett tudom ezt az önkormányzat részére átadni?
Részlet a válaszából: […] ...felújítás is, karbantartás is. Ezt a minősítést az átadás előtt kell elvégezni, és az önkormányzattal írásban közölni.A nonprofit gazdasági társaság a helyi óvoda (ami nincs a tulajdonában) fűtés-korszerűsítését végezte el, amelynek a költségeit -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Eszközátadás térítés nélkül a tulajdonos önkormányzatnak

Kérdés: Nonprofit gazdasági társaság (nem közhasznú jogállású) adhat-e át ingyenesen (térítés nélküli átadás keretében) önkormányzat tulajdonos tagjának nagy értékű vagyonelemet, tárgyi eszközöket (pl. nagy értékű személygépkocsit)? A gépkocsi szokásos piaci áron történő értékesítése esetén sem keletkezne pozitív eredmény a cégnél a gépjármű értékesítéséből. Milyen feltételeket kell vizsgálni? Nem minősül-e osztalékfizetésnek az ingyenes juttatás a tulajdonos részére? Helyes-e számla kiállítása, ha a számla végösszege az ingyenes juttatásra tekintettel nulla forint, és csak tájékoztató adatként kerül feltüntetésre a gépjármű piaci értéke a számlában? Ingyenes juttatás esetén mi legyen a számla végösszege, a piaci ár vagy nulla forint?
Részlet a válaszából: […] ...összeg csak az áfa. Ha az önkormányzat nem fizet, akkor a számlán szereplő áfa elengedett követelés.Ismereteink szerint a nonprofit gazdasági társaság azért nonprofit, mert nem a profitszerzés érdekében alapították. Ha nem lehet profit, akkor osztalékfizetés sem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

A vállalkozási tevékenység folytatása a kata alól kikerülő gazdálkodó szervezetnél

Kérdés: A katára vonatkozó előírások változása miatt – ügyvédi irodaként – nem tudom kisadózóként folytatni a vállalkozási tevékenységemet a 2022. évi XIII. törvény szerint. Mi a teendőm? Az ügyvédi iroda a számviteli törvény hatálya alá kerül szeptember 1-jétől akkor is, ha egyetlen tagja van?
Részlet a válaszából: […] ...augusztus 31-éig a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó betéti társaság, közkereseti társaság (a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) az egyszerűsített végelszámolását az állami adó- és vámhatósághoz 2022. szeptember 30-ig bejelenti, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
Részlet a válaszából: […] ...tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.Az értékvesztés konkrét mértékének meghatározása során tekintettel kell lenni a gazdasági társaság piaci megítélésére, továbbá arra, hogy a vállalkozó a részesedés értékvesztésének megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...a tartási időtől függetlenül fennáll.A Tao-tv. 18. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt növelő tételt viszont nem kell alkalmaznia a gazdasági társaságnak, ha az ügyvezető egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély.(Kéziratzárás: 2022. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Ültetvény felújításának kivezetése, értékesítése

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemélyektől bérelt külterületi földterületen ültetvényt telepített, a területen lévő tanyát 2005-ben és 2013-ban felújította és bővítette. Az építés és felújítás saját rezsis beruházás keretében valósult meg, de használatbavételi engedély egyelőre nincsen. A termőföld magánszemély tulajdonosai értékesíteni szeretnék a földterületet, amely a földhivatal nyilvántartásában kivett tanya és gyümölcsös megnevezéssel szerepel. A földterület értékesítésével a gazdasági társaság a gyümölcstermelési tevékenységét megszüntetni kényszerül, és az érintett eszközöket a könyvekből ki kell vezetni. Az átadás milyen formában történhet és milyen adóvonzattal? Értékesítés esetén az ültetvényt ültetvény telepítésére irányuló szolgáltatásként kell számlázni? Az épületfelújítás, -bővítés használatbavételi engedély hiányában hogyan számlázandó? Kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdésében leírtakat?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, durva hiba az, hogy a tanya felújítását, bővítését a társaság nem vezettette át a földhivatali nyilvántartáson, a 10-15 éve használt épületnél hiányzik a használatbavételi engedély. Nyilvánvalóan ennek az összes hátrányát a kérdező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Húsfeldolgozás termékeiből ingyenes kiszállítás

Kérdés: Társaságunk tevékenysége húsfeldolgozás (sertés- és marhahúsok, húskészítmények előállítása), termékeinket nagykereskedelem formájában értékesítjük. Üzleti partnereinknek (gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások) egyes esetekben ingyenesen szállítunk ki termékeinkből. Esetek:
-termékkóstoltatásra,
-kereskedelmi forgalomba hozható mintaként,
-mennyiségi megrendeléshez kötött ingyenes termékként,
-forgalom után számolt bónuszként,
-rendezvényre történő felhasználásra.
Az árukat minden esetben szállítólevél kíséretében adjuk át a boltoknak, amelyek igazolva veszik át a termékeket. Segítségüket kérem a fenti esetek adózási és könyvelési területen történő kezeléséhez. Hogyan kell bizonylatolni az eseteket, kell-e számlát kiállítani? Mit kell tartalmaznia a számlának? Fennáll-e áfakötelezettség? Ha igen, de nem szeretnénk a partnerrel megfizettetni, hogyan számlázzuk és könyveljük? Egyéb adómegfizetés terheli-e ezeket az átadásokat? Üzleti ajándéknak minősülhet-e az átadás? (Véleményünk szerint nem, mert az Szja-tv. csak magánszemélyekre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...húsfeldolgozás termékeiből az üzleti partnerek (gazdasági társaságok, egyéni vállalkozó adóalanyok) részére történik a termékek átadása. Így a kóstolásra átadott termék kóstolásra történő felhasználása, a mintakénti kereskedelmi forgalomba hozatal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Kriptovalutához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A kriptovaluta nem jogszabály által meghatározott fizetőeszköz, értékpapír vagy birtokba vehető dolog, és csak virtuálisan létezik. Ezért tekinti a szakmai álláspont a kriptovaluta-ügyleteket követelésnek, méghozzá vásárolt követelésnek (nem felel meg az Szt. 29. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Építési telek ingyenes használatba adásának áfája

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
Részlet a válaszából: […] Számtalan kérdés, amelyek egy részére igennel, más részére nemmel lehet válaszolni. Éppen ezért menjünk sorjában.A Ptk. 6:250. §-a szerinti olyan vállalkozási szerződés, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles, számviteli szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó a szüneteltetés időtartama alatt. A kft. bejegyzését követő öt évig az alapító egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, valamint nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt. A kft. előtársaságként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.
1
2
3
4