Céltartalék képzése visszafizetendő támogatásra

Kérdés: Társaságunk megpályázott és meg is nyert a kormány által indított versenyképesség-növelő támogatási programot, a beruházásként kapott támogatást 2020. folyamán meg is kapta. A támogatási szerződésben vállaltuk, hogy a támogatás folyósítását követő monitoring-időszakban a szerződésben meghatározott feltételeket teljesítjük. A2022. 03. 31-én zárult üzleti évre vonatkozóan azonban nem tudtuk teljesíteni a létszámra előírt kötelezettségvállalást, ezért vissza kell fizetni a korábban folyósított támogatás támogatási szerződésben meghatározott képlet szerint meghatározott nemteljesítéssel arányos részét. Mérlegkészítéskor már tudjuk, hogy a támogatás mekkora részét kell majd biztosan visszafizetni, de a lebonyolító szerv erről szóló felszólításának és a visszafizetés esedékessége ismeretének hiányában kötelezettségként még nem tudjuk a visszafizetendő összeget kimutatni. Mivel fejlesztési célú támogatásról van szó, passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként mutatjuk ki a támogatás még feloldásra nem került összegét az üzleti év végén. Társaságunk a lebonyolító szerv felszólításának kézhezvétele után, a hatálybalépés időpontjával fogja a visszafizetendő összeget az egyéb ráfordítások között elszámolni, és ezzel egyidejűleg és megegyező összegben a halasztott bevétel is feloldásra fog kerülni. Véleményünk szerint az élő támogatási szerződéshez kapcsolódóan társaságunknak biztosan keletkezik visszafizetési kötelezettsége, amivel a mérlegkészítéskor már tisztában vagyunk. A visszafizetendő összeg megállapítható, de esedékessége nem. Figyelembe véve az előbbieket, és azt, hogy a támogatási szerződésből adódó visszafizetési kötelezettség nem az üzleti tevékenységgel kapcsolatban folyamatosan felmerülő tétel, indokoltnak látjuk az óvatosság elvét biztosító céltartalék képzését a visszafizetendő támogatás összegében a 2022. 03. 31-én zárult üzleti évre, amit a visszafizetéskor kell majd feloldani. Kérdésünk, a céltartalékképzésre vonatkozó következtetésünket helyesnek gondolják-e?
Részlet a válaszából: […] ...az a jellemzője, hogy a már megkapott (pénzügyileg rendezett) támogatást csak akkor lehet a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kimutatni, ha azt a támogató jóváhagyta, véglegesítette, addig támogatási előleg. A már jóváhagyott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Szén-dioxid-kvóták számviteli elszámolása

Kérdés: Szeretném a véleményüket kérni a szén-dioxid-kereskedelem, az ingyenesen kapott és a vásárolt szén-dioxid-kvóták számvitelével kapcsolatban. Korábban valamilyen támpontot nyújtott az egyik cikk, azóta viszont nagyot változott ez a terület. Egyre csökkenő arányú az ingyenesen kiosztott mennyiség, folyamatosan növekszik a vásárolt kvóta mennyisége és ára. Milyen esetben készlet és milyen esetben eszköz a nyilvántartott kvóta? Hogyan könyveljen az, aki csak a kötelezettség teljesítésére vásárol kvótát, és hogyan az, aki befektetési célból is? Immateriális jószág vagy készlet a kvóta? Milyen nyilvántartási értéket célszerű meghatározni? Időbeli elhatárolás vagy céltartalék a következő év áprilisában visszaadandó mennyiség? És hogyan kell könyvelni a visszaadást?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt készletek között állományba venni az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint az egyéb bevételekkel szemben, de azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 113, 261 – K 9647 és T 9647 – K 4832).A vásárolt szén-dioxid-kvótákat –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Támogatott eszköz értékesítése

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott tárgyi eszköz beszerzésére, amelynek fejében vállalta, hogy a tárgyi eszközzel 10 évig szolgáltatni fog. A támogatási szerződés szerint, ha a támogatott a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten vissza kell fizetni. A támogató a követelését jelzáloggal biztosította. 2 év után a támogató hozzájárulásával a társaság a tárgyi eszközt értékesítette azzal, hogy a társaságot 2011-ig terheli a vállalt kötelezettség a jelzálog fenntartása mellett. Helyesen járt-e el társaságunk, amikor a tárgyi eszköz értékesítésekor nem szüntette meg a támogatás miatti hosszú lejáratú kötelezettséget, csak az értékesített tárgyi eszköz nettó értékét vezette ki az értékesítés egyéb bevételként elszámolt összegével szemben?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a társaság helyesen járt el.Továbbra is az a véleményünk, amennyiben a társaság feltételekkel kapja atámogatást (különösen akkor, ha a feltételeket 10 éven át kell teljesíteni!),akkor azt a támogatás folyósításakor a hosszú lejáratú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...tehát azokat nem kell átsorolni, legfeljebba 2004-ben beszerzetteket, mert az Szt. hivatkozott módosítása 2004-ben isalkalmazható.5. Halasztott bevétel [45.§ (5) bekezdése]Az utóbbi időben gyakran előfordul, hogy a befektetetteszközök (például ingatlan, üdülő stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...még fel nem használt összege, amelyet a kötelezettségek közül a rendkívüli bevételekkel szemben kell kivezetni (T 44, 45 – K 989), majd halasztott bevételként időbelileg elhatárolni (T 989 – K 483) (az időbeli elhatárolást akkor lehet megszüntetni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.