Vásárolt telekre épített családi ház bérbeadása

Kérdés: Az építőipari cég megvásárolt telken családi házat kíván építeni, továbbértékesítési szándékkal. A családi ház több mint 300 négyzetméter lesz, így a cég 27%-os áfával tudja értékesíteni a magánszemélynek. Mi van abban az esetben, ha nem tudja a családi házat eladni, és a használatbavételi engedély után bérbe adja magánszemélynek? Akkor ezt a családi házat aktiválni kell, és a bérbe adott tárgyi eszközök között szerepeltetni? Aktiváláskor (miután saját tulajdonba kerül) a saját rezsis beruházás után a használatbavételkor meg kell fizetni az áfát 27%-kal? Ezt szerepeltetni kell az áfabevallásban is?
Részlet a válaszából: […] A megvásárolt telket az áruk között nyilvántartásba kell venni (a telek bekerülési értékét nem lehet a családi ház értékében számításba venni), a családi ház értékesítésekor külön tételben (számlán) kell a telekértékesítést a 27%-os áfa felszámításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Építési telek ingyenes használatba adásának áfája

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
Részlet a válaszából: […] Számtalan kérdés, amelyek egy részére igennel, más részére nemmel lehet válaszolni. Éppen ezért menjünk sorjában.A Ptk. 6:250. §-a szerinti olyan vállalkozási szerződés, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles, számviteli szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Telepített ültetvény átadása kapcsolt vállalkozások között

Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.
Részlet a válaszából: […] ...– az áfán kívül – nem jár. "B" társaságnál pedig az "A" társaság számlája alapján beruházást kell elszámolni, majd használatbavétel után ültetvényként kell állományba venni.Térítés nélküli átadásnál "A" társaságnál a nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Vállalkozás lakóingatlanának bérbeadása

Kérdés: Egy kft. új építésű ingatlant vásárolt bérbeadás céljából. Az építő, mivel ez az ingatlan társasházban van, lakóingatlannak jegyezteti be a földhivatalnál. A beszerzés áfáját visszaigényeltük. A mai napig még csak széljegyzéken van a tulajdonos, és még nincs lakhatási engedély sem. Bejelentkezett a kft. a bérbeadással kapcsolatosan az áfás bérbeadásra, amit már el is fogadtak. Mivel lakóingatlannak lesz bejegyezve az üzleti célra vásárolt ingatlan, a beszerzés áfája levonható-e, és a továbbiakban, ha a bérleti díjat áfásan számlázza, a további költségek áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...során figyelemmel kell lenni arra, hogy az Áfa-tv. 135. §-a értelmében, ha az ingatlan mint tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődően 240 hónapig terjedő tartamban a levonható előzetesen felszámított adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Bérleti szerződés vételi joggal

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
Részlet a válaszából: […] ...De van kivétel, azaz adóköteles minden esetben az építési telek (telekrész) értékesítése, illetve ha az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént, de a használatbavételtől még két év nem telt el.Az ingatlan bérbeadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Ingyenes használatba adás

Kérdés: A kft. saját ingatlanának (alapterület szerint 30 százalékát) ingyenesen használatba adná a cég tulajdonosainak vagy csak az egyiküknek (házaspár). Amennyiben ingyenesen adná használatba, akkor is be kell jelentkeznie bérbeadásra mint tevékenységre? A kft. tulajdonosai egyben a kft. munkavállalói is. Amennyiben a cég megtéríttetné a tulajdonosokkal a rájuk eső rezsi díját, akkor is kell adózniuk az ingyenesség miatt felmerült nem önálló tevékenység jövedelme után?
Részlet a válaszából: […] ...használatba adását szerződésben (megállapodásban) rögzíteni kell, még akkor is, ha a használatba vevők a kft. tulajdonosai, és a használatbavétel az ingatlannak csak egy részére (30 százalékára) terjed ki. A szerződésben (megállapodásban) – többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Székhelynek minősülő lakhely felújítása

Kérdés: A kft. házaspár tulajdonosainak lakhelye a cég székhelye is egyben. Oktatásszervezéssel, pályázatkészítéssel foglalkoznak. A ház egy részét irodának alakították át, az alkalmazottak odajárnak dolgozni. Az egyik tulajdonos bérleti díjat számláz a használatért. A kft. márciustól egy ingatlant bérel erre a célra, mivel az irodát "kinőtték". Ott minden felmerült költséget elszámolnak. A székhelyen továbbra is maradt az iroda, vezetői központ, raktár. A székhely (a ház) felújítása esedékessé vált. Homlokzatfestés, fűtéskorszerűsítés, kültéridíszburkolat-csere, kazáncsere, bútorcsere, konyhai gépek cseréje, valamint könnyűszerkezetes raktár építése. Elszámolhatók-e ezek a kft.-nél költségként vagy beruházásként, részben vagy egészen? Ha igen, milyen megállapodás, nyilvántartás szükséges hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...engedélyek birtokában és a bérbeadóírásbeli hozzájárulása mellett – a kft. elszámolhatja beruházásként, majd arendeltetésszerű használatbavételkor az ingatlanok között aktiválnia kell(saját ingatlana a bérbeadó telkén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Földterület hasznosításának adózása

Kérdés: A kft. magánszemély ingatlanán termelőüzemet épít fel. A magánszemély nem adta el a földterületet (kivett, beépítetlen terület, nem termőföld), hanem azt határozatlan idejű földhasználati szerződés alapján, éves díj ellenében hasznosítja. Milyen adózás vonatkozik a szerződő magánszemélyre a jogügylet során? Kell-e neki az APEH-nál adószámot kérni? Hogyan kell a kft. könyveiben az eseményt nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] ...számlája alapján. Atermelőüzem építésének költségeit elsődlegesen beruházásként kell a kft.-nekkimutatnia, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor az építmények között(épületként, egyéb építményként) kell állományba vennie. (Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Magánszemély ingatlan-bérbeadása

Kérdés: 2002-ben vásároltam egy ingatlant, és bérbe adtam azt, mint önálló tevékenységet végző magánszemély. A bérbe adott ingatlan gazdasági épület (üzemcsarnok), kizárólag üzemi célú. Mint magánszemély, alkalmazhatom-e rá az egyéni vállalkozókra vonatkozó értékcsökkenési leírást? Ha nem, akkor követhető-e az az álláspont, hogy még ebben az évben kiváltom a vállalkozói igazolványt, és ekkor már számolhatok el értékcsökkenést a beszerzés teljes értékét alapul véve?
Részlet a válaszából: […] ...kell vezetni, amelynek alapján azonosítható az eszköz, megállapítható a beszerzési ára és értéke. Egy tárgyi eszköz után egyszer, a használatbavétel évében számolható el költség értékcsökkenési átalány címén.Nincs akadálya annak, hogy önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.