14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Háztartási méretű kiserőművek többlettermelése
Kérdés: Szíveskedjenek szakmai állásfoglalást adni a háztartási méretű kiserőműveknél (HMKE) többlettermelésként jelentkező, a villamosenergia-hálózatba visszatáplált áram számviteli elszámolásáról. Részletezve: Havi szaldós elszámolás esetén, amennyiben a HMKE-rendszernél a hónapot tekintve többletbetáplálás nem történik – tehát a hálózatból vételezett energia több, mint a HMKE által visszatáplált energia –, az energiaszolgáltató nettó számlát állít ki, a felhasznált energia mennyiségét csökkenti a visszatáplált energia mennyiségével. Az így nettósított számlát cégünk költségként könyveli. Abban az esetben, ha a betáplálás meghaladja a villamos hálózatból vételezett energiát, a szolgáltató csak rendszerhasználati díjat számláz, áramdíjat nem, a többletbetáplálást cégünknek kell a szolgáltató felé számlázni. Az általunk kiállított számlát árbevételként könyveljük. Helyes ez az elszámolás? Ugyanaz a HMKE által termelt energia egyszer költségcsökkentő, máskor árbevétel? Amennyiben számlázunk, terméket vagy szolgáltatást értékesítünk?
2. cikk / 14 Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés: A közüzemi díjak továbbszámlázása mikor minősíthető közvetített szolgáltatásnak? A változatlan formában történő értékesítés hogyan értelmezhető, például bérbeadás esetén, ha a közüzemi szolgáltató az összes közüzemi díjat a bérbeadó részére számlázta?
3. cikk / 14 Vízdíj, csatornadíj közvetített szolgáltatás?
Kérdés: A kérdező idézi a közvetített szolgáltatás számviteli definícióját. Kérdése – sajátosnak tekintve – ehhez kapcsolódik. A cég önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződés szerint a közüzemi szolgáltatásokat a bérlők fizetik, kötelesek a közüzemi órákat saját nevükre átíratni. Előfordul, hogy a szolgáltatási díjakat a cég kénytelen fizetni. Ha a bérlőnél víz- és csatornadíj-tartozás halmozódik fel, társaságunk vállalja a fizetést, amit később a bérlővel megtéríttet. A szerződésben ilyen rendkívüli helyzetre nincs utalás. Cégünk kapja a szemétszállítási díjról a számlát, amelyet négyzetméter alapján terhel tovább a bérlőkre. A bérleti szerződésben csak annyi szerepel, hogy a bérlőnek fizetnie kell a bérbeadó által továbbszámlázott szemétszállítási díjat. A fenti két esetben megvalósul-e a közvetített szolgáltatás ténye? Minősülhet-e közvetített szolgáltatásnak az, ha a megállapodás alapján egy mérőn mért fogyasztásnak csak bizonyos hányadát terheljük tovább?
4. cikk / 14 Közüzemidíj-túlfizetés
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a 2017. évben az előző évi közüzemi díj túlfizetése miatt kapott kompenzálást?
5. cikk / 14 Áramszámlában lévő szolgáltatás
Kérdés: A számviteli törvény szerint az áramszámlán szereplő sokféle tételt nem kell elkülönítetten szolgáltatásokra és anyagköltségre könyvelni, az egész anyagköltség. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha két külön cég szolgáltatja az áramot? Az egyik cég a fogyasztást számlázza, a másik a rendszerhasználati díjat. Ez esetben is mind a két számla anyagköltségként könyvelendő, vagy a rendszerhasználati díj már szolgáltatás?
6. cikk / 14 Csatornahasználati díj
Kérdés: Hogyan szabályos 2012. évben a vízdíjszámlában szereplő csatornadíj könyvelése? Anyagköltség vagy igénybe vett szolgáltatás?
7. cikk / 14 Előre fizetett bérleti díj, utólag fizetett közüzemi szolgáltatás
Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. Az ingatlan közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos mérőóráit a bérbeadó a tárgyhót követő hónap 5-ig leolvassa, majd a tényleges igénybevétel alapján a fogyasztást továbbszámlázza a bérlő részére, amelyet a bérlő a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig köteles megfizetni. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell szabályosan számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve a számviteli elszámolásra is. Az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat szíveskedjenek ismertetni!
8. cikk / 14 Áramdíj a helyi iparűzési adónál
Kérdés: A közüzemi szolgáltató által kiállított számlában egyéb tételként feltüntetett szolgáltatás (például rendszerhasználati díj, energiaadó) a közüzemi díj része vagy igénybe vett szolgáltatás?
9. cikk / 14 Csatornahasználati díj
Kérdés: Olvastuk a 3848. kérdésre adott válaszukat. Sajnos a vízfogyasztással egy számlán szereplő csatornahasználati díj okoz problémát. Hogyan lehet szabályosan könyvelni a vízdíjról és a szennyvíztisztítási díjról (csatornadíjról) szóló számlákat, ha azokat a szállító egy számlán szerepelteti? A vízdíj anyagköltség, a csatornadíj igénybe vett szolgáltatás, könyvelhető külön-külön, de a számviteli alapelvek szerint nem lehet. Eddig igénybe vett szolgáltatásként fogadtuk el a könyvelésben. Jó ez így?
10. cikk / 14 Miből áll az áramdíj?
Kérdés: Az új piaci szereplők megjelenésével az áramfogyasztáshoz kötődően három cég is számlázhat "áramot". Az egyik magát az áramhasználat rendszerhasználati díját, a másik a szállított villamos energia díját "megspékelve" energiaadóval és a szénipari szerkezetátalakítási támogatás összegével, a harmadik energiaügynöki vállalkozói díjat számláz. Mindegyik a kW-ot tekinti elszámolási mennyiségi egységnek. Ezek mindegyike könyvelhető anyagköltségnek, mint az energia (az áram) költsége?
