Bérelt személygépkocsi áfájának megosztása

Kérdés: Az egyszeres és a kettős könyvvitelben hogyan kell könyvelni személygépkocsi esetén – a magán- és az üzleti utak következtében havonta változó arányszám miatt – a visszaigényelhető, illetve a befizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, a szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást vagy arra nem jogosító termékértékesítést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Társasház tetőterének hasznosítása

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szja-tv. 75. §-ának (3) bekezdésébenfoglaltakból kell kiindulni, mely szerint a közös tulajdon tárgyát képezőingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnekazzal, hogy ezen érték igazolt költségekkel nem csökkenthető. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Magántulajdonban álló lakás használata (áfa)

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb számviteli bizonylattal iseleget tehet [Áfa-tv. 43. §-ának (3) bekezdése].Önmagában a közös tulajdon közös hasznosítása isadóalanyiságot eredményez az Áfa-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján. Adóalanymaga a tulajdonostársak közössége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Étkezési költségtérítés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!
Részlet a válaszából: […] ...(a megtérítésre nemkerülő étkeztetési szolgáltatáshoz) egyaránt kapcsolódó beszerzések között atényleges használatot, hasznosítást leginkább tükröző mértékegységen alapulóarányos megosztás alkalmazandó [például a külső szolgáltató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Lakásbérbeadás egyéni vállalkozásban

Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmaznia.Áfa-visszatérítésAz Áfa-tv. 2. számú melléklete szerint a lakóingatlanbérbeadása, egyéb módon történő hasznosítása tárgyi adómentesség alá tartozószolgáltatásnyújtás. Így a lakásvásárlás előzetesen felszámított áfája azÁfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi adómentes tevékenységéhez szerezte be, használta, de később már adóköteles tevékenysége során is hasznosítja, és ez a hasznosítás a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladó változással jár. Természetesen, fordítva is igaz, ha a vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.