Műemlék épület felújítása

Kérdés: Az általam könyvvizsgált társaság 2015-ben műemlék épületén 100 millió forint összegű felújítást végzett, amit azonban csak 2016-ban aktivált (2015. 12. 31-én beruházásként mutatott ki). A 2016. 12. 31-ig hatályos Tao-tv. szerint a társaság melyik évben csökkentheti adóalapját a felújítás összegével? A Tao-tv. 2017-től egyértelműen előírja, hogy az adóalap-csökkentés a beruházás, felújítás befejezésének adóévében történhet.
Részlet a válaszából: […] ...értékét növelni, ezen időponttól meghatározni az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés összegét, a hátralévő hasznos élettartamot, az esetleges maradványértéket.A kérdéshez kapcsolódóan tehát a rendeltetésszerű használatbavétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Kis értékű tárgyi eszközök átalakítása

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközökön, a használatbavételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához kérem szakmai segítségüket. Az átalakítási költségeknek mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történő minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel szükséges módosítani? A ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Vagy az eszköznek a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás költségét kell a 100 000 Ft-os értékhatár alapján minősíteni? Ha meghaladja a 100 000 ezer forintot, akkor önálló eszközként kell az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni?
Részlet a válaszából: […] ...eléri, illetve meghaladja a 100 ezer forintot, akkor a terv szerinti értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összegét a várható hasznos élettartam, a használat körülményei figyelembevételével kell meghatározni.Ha a rendeltetésszerű használatbavétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...jellemzően csak az épületrészeknél, mint tárgyi eszközöknél indokolt számolni. Ha az ügyvezető arról nyilatkozik, hogy a hasznos élettartam végén a bontási és elszállítási munkák költségeivel azonos lesz az épületrész értéke, vagy az eszközt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Értékcsökkenés a felújítás után

Kérdés: Orvosi tevékenységet folytató betéti társaság az önkormányzati tulajdonú rendelőjét átalakítja (bontás, nyílászárók beépítése, gépészeti szerelés stb.) 2 millió forint értékben, amelyhez 1 millió forint önkormányzati támogatást kap. Milyen összegű értékcsökkenés számolható el az Szt. és a Tao-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...és aktivált beruházás,felújítás évenként elszámolandó értékcsökkenését az Szt. 52. §-a alapján kellmeghatározni, a várható hasznos élettartam és a várható hasznos élettartamvégén várható maradványérték figyelembevételével. A bérbe vett ingatlanon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...százalékot (T 123 – K 161). Az aktiválás után a bérbevevő a bérbe vettépületen végzett beruházás értéke és várható hasznos élettartama alapján, abérbeadó pedig a könyveiben korábban is nyilvántartott épület megnövelt bruttóértéke, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Használatbavételi díj elszámolása

Kérdés: Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?
Részlet a válaszából: […] ...leírást elszámolni.Az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegének megállapításához meg kell határozni a hasznos élettartamot, és a hasznos élettartam végén várható maradványértéket.A hasznos élettartam meghatározásakor tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.