10 talált cikk a maradványérték , telek , társasági adó , hasznos élettartam kifejezésre

Kérdés: Több éve működő társaság könyvelését vettük át 2014-től. A tárgyi eszközökre csak a Tao-tv. szerint számolták el az értékcsökkenést. Nagy értékű eszközökről van szó. Ha elszámolták volna az értékcsökkenést, veszteséges lett volna a vállalkozás. Tudjuk, hogy ez nem jogszerű, de hogyan folytassuk az értékcsökkenés számviteli elszámolását? Egy összegben 2014-ben, vagy 2014-től kezdjük el évente elszámolni?

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?

Kérdés: A társaság a 2006. évben üzembe helyezett tárgyi eszközöknél a Tao-tv. 1. számú mellékletének 6. pontja szerint 30 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesített. A jelenlegi gazdasági helyzet nem hagyta érintetlenül a társaságot sem. Csökkent az ezen eszközökön gyártott termékek mennyisége. Visszasorolható-e a számviteli törvény szerinti kulcs alá? Ha igen, mely jogszabályi hely alapján? Az eszközök nem tartoznak a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5. pontja alá.

Kérdés: A kft. gépjármű esetén 30%-os leírási kulccsal és 500 E Ft maradványértékkel számol. A leírás ideje a maradványértékig 2007. december 20-a, a 2007. évre eső terv szerinti értékcsökkenés 200 E Ft. A Tao-tv. előírása szerint elszámolt értékcsökkenési leírás (20%-kal) 600 E Ft. A társaságiadó-alapot a teljes 600 E Ft összeggel csökkenteni lehet?

Kérdés: 2004. március 1-jén saját tenyésztésből anyakocába állítottunk 30 db előhasi kocát 49 E Ft/db értéken, összesen 1470 E Ft értékben. A maradványértéket 34 E Ft/db összegben állapítottuk meg. Az anyakoca hasznos élettartama 4 év, az értékcsökkenési leírás alapja 15 E Ft/db, évenkénti leírás 3750 Ft/db. 2 db anyakoca 2004. október 1-jén hízóba állítással selejtezésre került. 2003. év zárásakor 2184 E Ft fejlesztési tartalékot képeztünk (az adózás előtti eredmény 25%-a). A 2004. évben tenyésztésbe állított 30 db anyakoca értékét fejlesztési tartalékból kívánjuk fedezni. Hogyan történik a tenyészállatok 2004. évi értékcsökkenési leírásának az elszámolása 2004-ben? És hogyan a 2 db hízóba állított anyakocáé? Mekkora lesz a 2004. évi társasági adónál az adózás előtti eredményt növelő, illetve csökkentő tételek összege az adott esetben?

Kérdés: Az rt. 2002. évre tárgyieszköz- és forgóeszköz (készlet) fejlesztést tervez. A megvalósításhoz – a Széchenyi-tervre – pályázatot nyújtott be. A Magyar Államkincstár (MÁK) 2002. 12. 1-jén 10 millió forint támogatási előleget nyújtott, amellyel 2003. július 1-jéig el kellett számolni. Az rt. 2003. július 1-jén a támogatást megalapozó dokumentációt 100 millió forintról benyújtotta, amelyet a MÁK 2004. április 30-án 96 millió forint összegben elfogadott, és 19,2 millió forint támogatást jóváhagyott. A fennmaradó 9,2 millió forintot 2004 májusában átutalta. A beszerzett eszközök leírására három év alatt kerül sor, maradványérték nélkül. Hogyan kell a kapott támogatási előleget ezen időtartam alatt kimutatni? Mikor kell elszámolni a 9,2 millió forintot? Az elszámolás érinti-e a társasági adót? Jelen esetben a támogatást az Áfa-tv. szerint hogyan kell figyelembe venni?

Kérdés: Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?

Kérdés: A kft. 2002. év elején bányatelket vásárolt a hozzá tartozó bányászati joggal. Agyagkitermelésre 2002-ben nem került sor. Novemberben elkészítette a rekultivációs tervet a bányabezáráshoz és az egyéb dokumentumokat. A rekultivációs időszak 4 év, addig igény esetén a bányában lévő agyagot kitermelik. Hogyan kell elszámolni a bányatelek-vásárlást, a bányászati jog vételét, a rekultivációs és bányabezárási dokumentációt, a 4 év során felmerülő rekultivációs ráfordításokat?

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Egy társaság egy másik társaságtól telket bérel. A bérleti szerződés határozatlan időre szól. A bérlő a telken utat és épületet épített 1998-ban. A számviteli politikában a társaság a bérelt telken épített útnál, épületnél meghatározhat-e gyorsabb leírást? Indoka lehet az, hogy a bérbeadó a felmondási idő figyelembevételével felbonthatja a szerződést? A Tao-tv. szerinti 6 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazható-e?