Szerb állampolgár jövedelmet nem, de osztalékot felvesz

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője szerb állampolgár. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, tajszáma nincsen. Szerepeltetni kell a 08-as bevallásban? Amennyiben osztalékot vesz fel, hogyan kell adózni és a 08-as bevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...fizető társaság belföldi illetőségű, ennek a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint megadóztatható, ha azonban az osztalék haszonhúzója a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű, az így megállapított adó nem haladhatja meg:(1) az osztalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...való részesedésre. Az Egyezmény alapján főszabály szerint a kamat, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelynek haszonhúzója a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, csak ebben a másik államban adóztatható.A fenti rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett kamat, a másik államban (Montenegróban) adóztatható. Ugyanakkor ez a kamat Magyarországon is megadóztatható, de ha a kamat haszonhúzója Montenegróban belföldi illetőségű, az így megállapított adó nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 10%-át....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Osztalék utáni adókötelezettség

Kérdés: A bt. tagjai részére osztalékot akar fizetni. A fizetendő osztalékból a Tao-tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint 20 százalék mértékű osztalékadót kell levonni, vagy az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint kell a személyi jövedelemadót megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...(erre vonatkozó nyilatkozattal), valamint – ha az egyezmény szerint az adómérték függ attól is, hogy a magánszemély haszonhúzó-e – az erre vonatkozó nyilatkozattal (Art. 5. számú melléklet 7. pontja); az egyezmény szerinti mértékű adót állapít meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...szerint járjon el, a magánszemély pedig igazolja az illetőségét és nyilatkozik – ha ez az adó mértékét befolyásolja – arról, hogy haszonhúzó.)Ha valamely feltétel nem áll fenn, akkor az Szja-tv. szerint kell megállapítani, levonni az adót, igazolást kell adni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...rendje is.Mindenki számára hasznos annak ismerete, hogy: ki a külföldi személy, hogyan kell a külföldi illetőséget igazolni, mit jelent a haszonhúzói minőség, a kifizetőnek milyen feladatai vannak, s milyen következményekkel jár az eljárási rend megsértése.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.